A kommandókatona-babás gyilkos

Coventry Dakin gyönyörű nő. Embert ölt, de gyönyörű nő.
Sue Townsend olyan mesét rittyentett össze ebben a könyvében, hogy simán felhasználhatta volna az eseményeket még vagy másik hathoz. Annyi minden történik, olyan sok kalandon vergődik át Coventry cirka két hét alatt, hogy az már fárasztó és idegesítő lenne, ha nem lenne az átlagosnál egy kissé viccesebb és humorosabb a regény.
Coventry teknőcfan, unalmas férje és két, szintén unalmas tinédzser gyerkőce mellől és persze a rendőrség elől elszökik a hideg, ködös Londonba, ahol találkozik egy rakás fura fazonnal, néha szerencsésen alakulnak a dolgai, ám többnyire nem. Majd miután kicsavarogta magát (és a sztoriból sem lehet többet kipréselni), rádöbben, hogy bár megtehetné, ha nagyon akarná, akkor sem tér vissza a régi életéhez, helyette “újjászületik”.
Inkább hasonlít a történet egy meséhez (olyan ez, mintha a legkisebb királyfi – esetünkben királykisasszony – elmenne szerencsét próbálni a Nagyvilágba és rájönne, hogy igenis megállja a helyét, jobb is neki ott, és nem kívánkozna vissza előző életébe), mint egy, a valóságban is megtörténhető eseményhez.
Mindenesetre érdekes volt, kalandos és egyszer sem éreztem úgy, miközben olvastam, hogy elég, nekem ez sok. :)
Coventry újjászületik / Sue Townsend. – Bp. : Európa, 1992. – 219 p.