Mecénás

A jelzőkkel nem árt óvatosan bánni, de most a minimum egy “fantasztikus” lesz… Mert tényleg fantasztikus hírünk van: végre sikerült támogatót találni a Veszíts el egy könyvet!-nek, sőt rögtön többet is.

Mint azt bizonyára sokan tudjátok, a Veszíts el idén márciusban kezdődött, gyakorlatilag azóta szeretnénk hivatalos támogatót lelni a játéknak, aki/ami segítségével végre lehetne egy minden igényt kielégítő honlapja az akciónak. A mostani fórumot az első perctől átmeneti megoldásnak képzeltük, és bár ígéretek voltak egy nagyon tuti portálra, végül ott tartunk, hogy még november 28-án is egy körülményes regisztráción kell átküzdenie magát annak az elveszítőnek, aki szeretne visszajelzéseket kapni a könyvről, visszakeresésre pedig csak nagyon alapszinten van lehetőség. Csakhogy ennek hamarosan vége lesz!

Hallottatok már a Summa Artium Mecénás napjáról? Nos ha nem, akkor majdnem egy cipőben járunk, mi is csak nemrég hallottunk róla először. A Mecénás napon – melyet tegnap negyedik alkalommal rendeztek meg a Műcsarnokban – a Summa Artium egyrészről öt kategóriában díjazza a legnagylelkűbb és legeredetibb támogatókat (ebben, ha jól emlékszem, idén több mint 80 jelölt közül kellett választania a zsűrinek), másrészről egy állófogadással köszöni meg a meghívottak munkáját. A kettő között pedig – ha szabad ennyire szubjektívnek lenni – az est fénypontjaként egy árverést is rendeznek. Az árverés lényege nagyon egyszerű, és nagyon szimpatikus: a Summa Artium egy pályázat után kiválaszt tizenkét kulturális projektet, melyekről készít egy-egy kétperces filmet. S ha már egyszer itt van ez a sok nagyvonalú mecénás, hát bemutatja nekik a filmeket, majd a projekteket árverésre bocsájtja, annak minden szabályával. Van kikiáltási ár, lehet licitálni kis tárcsákkal, csupán a végén nem vihetik haza a megvásárolt projektet. Haza nem vihetik, de övék lesz a dicsőség: a projekt főtámogatójává válhatnak.

És itt jön a képbe a Veszíts el egy könyvet. Mint említettem, sajnos korábban nem hallottunk a Summa Artium tevékenységéről, így lemaradtunk a pályázatról is. Viszont – és ez a történet talán legszebb pontja – a Summa Artium hallott rólunk, és felajánlották: utólag is beadhatjuk a pályázatot. Óriási gesztus, nagyon szépen köszönjük!

Az árverés elég baljós előzményekkel indult: a díjazottak és díjazók (jelentős vállalatok és bankok vezetői) szinte kivétel nélkül a gazdasági válságról beszéltek a pulpituson, ami félő volt, hogy majd odacsap a hangulatnak. Azonban nem így történt, sőt, a beszédek végén már általános volt a vélemény: a válság csak úgy vészelhető át, ha előre tekint a gazdasági szféra, és – például – továbbra is támogatja a kultúrát és a művészetet. Ez finoman szólva is csak egy leegyszerűsített tudósítás a történtekről, de nem a jegyzeteléssel voltam elfoglalva.

A Veszíts el a hatodik volt a közben tizenegyre apadt mezőnyben – az egyik projekt kénytelen volt idő előtt visszalépni. A szervezők egy rendkívül igényes kiadványt is szerkesztettek a Mecénás nap alkalmából, melyet minden meghívott megkapott, ebben is ott sorakoztak a projektek. Mégis, valószínűleg sokan a film megtekintése során találkoztak először az akciónkkal, ami akár rosszul is elsülhetett volna. Hála istennek, nem így történt. A kikiáltási ár 400.000 forint volt, amit félmillióig húszezresével emelt Király Júlia, az árverés lebonyolítója, egyben a Magyar Nemzeti Bank alelnöke (aki maga is jelezte: erre a projektre licitálni fog:)). 500 ezertől ötvenezresével emelték a licitet, és tényleg csak kapkodtuk a fejünket, hogy hol is tartunk. Az árverést végül 950.000 forintnál ütötte le Király Júlia, a nyertes – egyben a Veszíts el egy könyvet! hivatalos főtámogatója – pedig a Magyar Telekom lett!

(Ebben az esetben ez csak zárójeles megjegyzés lehet, de érdekesség, szóval leírom. Még épp csak, hogy elhelyezkedtünk a székünkön, amikor kiszúrtunk egy ismerős arcot: Simon Andrást, aki évekig volt az Este műsorvezetője az M1-en. Örültem egy sort, hogy hű, híres ember, ráadásul még olyan is, akit kedvelek, majd napirendre tértünk az ügy felett. Aztán kicsit meglepve, de annál nagyobb örömmel lestük, amint Simon András rendíthetetlenül emeli a tárcsát a projektünkre, és végül elnyeri a főtámogatói címet. Akkor derült ki, hogy a Magyar Telekomot képviseli, azt meg már csak ma tudtam meg a google segítségével, hogy ő a cég kommunikációs igazgatója.)

És bár hihetetlen, de képzeljétek: nem csak támogatója, de támogatói csoportja is lett a játéknak. Ugyanis az árverés szabályainak értelmében, miután a tizenegy projekt főtámogatóra lelt, újra végighaladtak a projekteken, és azok a mecénások, akik lecsúsztak egy-egy főtámogatói lehetőségről, most “apróbb” összegekkel – egy támogatói csoportban – támogathattak valakiket. Ez úgy zajlott, hogy Király Júlia egy adott összegről – esetünkben 250.000 forintról – visszafelé haladt, kb. így: “250 ezer forint? Senki? Senki. 200 ezer forint? Igen, ott az úr 63-as számmal. 150 ezer? Igen, a hölgy 13-assal, és itt az úr 42-essel…”. Tudom, messziről jött ember azt mond, amit akar, de azt hiszem, a Veszíts el mögé álltak be a legtöbben. Olyannyira, hogy a fényképezőgépemmel készített videót többször megtekintve sem derült ki pontosan, mennyien és mennyit is ajánlottak fel támogatóink összesen. Ami biztos: a főtámogatóval együtt az összeg, amit a játék kap, közelebb van a kétmillió forinthoz, mint a másfélhez. Köszönet a Summa Artiumnak, a Magyar Telekomnak, a régi és új támogatóknak, és azoknak, akik eddig is elveszítettek már könyvet!

A pénzt a játék kapja, a támogatók a Summa Artiumon keresztül juttatják el az összeget. Még nem volt alkalmunk tárgyalni a Telekommal, így nem tudtunk egyeztetni, de a célokat mi már a filmben és a kiadványban is elég világosan megfogalmaztuk. Szeretnénk egy tökéletes kulturális portált, ezerféle visszakeresési lehetőséggel (cím, szerző. elvesztés helye, ideje, elvesztő neve, neme stb.), és persze az eddig elvesztett könyvek adataival és hozzászólásaival. Emellett azt hiszem, immár tényleg megvalósulhat az a terv is, ami már a tavasszal sokunkban felvetődött: egy országos Veszíts el egy könyvet! találkozó, könyvelhagyókkal, közismert író és tévés támogatóinkkal, könyvkiadókkal, és egy csomó könyvvel.

A pénzügyek elvileg február végéig is elhúzódhatnak, és könnyen lehet, hogy a konkrét fejlesztések csak ezt követően indulnak el. Nem rajtunk múlik, ha ez vigasztal. De azt hiszem, ha már eddig kibírtuk, ez a pár hónap már meg se kottyan. Természetesen az új honlap elkészüléséig marad a régi: amíg nem lesz kész a jobb, használd továbbra is azt szeretettel.

Játsszunk tovább! Veszíts el egy könyvet!

UPDATE: Időközben a Summa Artium honlapjára kikerültek az árverés eredményei – KLIKK IDE.

  • Én már hallottam a dologról, arról is, ami mögötte volt. Örülök a sikereteknek!

  • Nagyon örülök, gratulálok, amikor csak lehetőségem van, továbbra is hagyok el könyveket! Pl. majd most, karácsony közeledtével! Büszke vagyok rá, hogy Orosházáról indult ez a játék! Több is ez, mint játék.

  • Gratulálok Könyvtárosok!

    Igazán megérdemeltétek! Jó orosházinak lenni, és ez most biztosan ilyen pillanat!

  • Szívből gratulálok én is! Munkátokhoz további sok sikert és kitartást kívánok! Remélem, az országos találkozón összefutunk. :-)

  • Számomra is új ez a mecénáskutató – árveresdi pályázat, de nagyszerű ötlet! Gratulálok a szép eredményhez! Mikorra lehet ebből ténylegesen pénz, honlap? Néztem a Summa Artium honlapját, úgy tűnik, a licitálás eredményének megerősítése van még folyamatban. Kitartást és ehhez humort kívánok!

  • Elvileg márciusban valamikor érkezik a pénz, de az az igazság, hogy most mi sem tudunk többet, mint ami a honlapon van.
    Új honlapja még nincs a játéknak, ám vállalkozó már akad. Talán nem kell sokat várni, és mutathatjuk is be.

  • Vélemény, hozzászólás?

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.