![\"Justh-arckep\"](\"https:\/\/www.justhvk.hu\/blog\/wp-content\/uploads\/2013\/02\/01Justh-arckep.jpg\")
<\/a><\/p>\nA csal\u00e1d<\/strong><\/p>\n Justh Zsigmond el\u0151kel\u0151 nemesi csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott, \u0151sei lakhelye a T\u00far\u00f3c megyei Necp\u00e1l k\u00f6zs\u00e9g volt, melyet a kihalt Necp\u00e1li csal\u00e1dt\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6ltek. A csal\u00e1d egyik \u00e1ga T\u00far\u00f3c megy\u00e9ben maradt, a m\u00e1sik Justh-\u00e1g az Alf\u00f6ldre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Justh Istv\u00e1<\/em>n, Justh Zsigmond \u00e9desapja Necp\u00e1lon sz\u00fcletett 1821. febru\u00e1r 23-\u00e1n, feles\u00e9ge P\u00e1kozdy Matild<\/em>, akivel 1849. tavasz\u00e1n h\u00e1zasodtak \u00f6ssze. Els\u0151 fiuk, Gyula <\/em>1850. janu\u00e1r 13-\u00e1n sz\u00fcletett Necp\u00e1lon, Kossuth h\u00edvek\u00e9nt v\u00e1lt a F\u00fcggetlen 48-as P\u00e1rt vezet\u0151j\u00e9v\u00e9, \u00e9s Mak\u00f3 orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9v\u00e9. A m\u00e1sodik fi\u00fa, Gedeon <\/em>1857-ben sz\u00fcletett, azonban 13 \u00e9vesen t\u00fcd\u0151bajban meghalt. Zsigmond 1863. febru\u00e1r 16-\u00e1n sz\u00fcletett.<\/p>\n 1855-56-ban k\u00f6lt\u00f6ztek Szentetorny\u00e1ra, miut\u00e1n anyai \u00e1gon \u00f6r\u00f6k\u00f6ltek B\u00e9k\u00e9s \u00e9s Csongr\u00e1d megy\u00e9ben mintegy 3000 holdnyi birtokot. Az apa jogot v\u00e9gzett, gazd\u00e1lkodott, b\u00e9rl\u0151i tisztelt\u00e9k. Az anya k\u00f6rnyezet\u00e9vel ridegebb, kim\u00e9rtebb, elutas\u00edt\u00f3bb, de rajong\u00e1sig szerette legkisebb fi\u00e1t. A pusztaszenttornyai birtokhoz 365 hold f\u00f6ld tartozott, ebb\u0151l a lak\u00f3h\u00e1z k\u00f6r\u00fcl 19 hold park, kert volt. A kis \u201etany\u00e1t\u201d folyamatosan b\u0151v\u00edtett\u00e9k, kisebb kast\u00e9ly v\u00e1lt bel\u0151le.<\/p>\n Justh Zsigmond<\/strong><\/p>\n 1863. febru\u00e1r 16-\u00e1n sz\u00fcletett Pusztaszenttorny\u00e1n, gyermekkor\u00e1t a csal\u00e1di birtokon t\u00f6lt\u00f6tte. \u201eT\u00f6r\u00e9keny, b\u00e1gyadt, hirtelensz\u0151ke ifj\u00fa, kinek \u00e1br\u00e1ndos szemeiben m\u00e9ly t\u0171z \u00e9g\u201d<\/em> – \u00edrta r\u00f3la Miksz\u00e1th K\u00e1lm\u00e1n<\/em>. Sokat olvasott, a maga k\u00e9sz\u00edtette b\u00e1bsz\u00ednh\u00e1zzal j\u00e1tszott. Gimn\u00e1ziumi tanulm\u00e1nyait Budapesten v\u00e9gezte, jogi, nemzetgazdas\u00e1gi tanulm\u00e1nyokat a budapesti, kieli, z\u00fcrichi, p\u00e1rizsi egyetemeken folytatott. Szerette a zen\u00e9t, a dalokat, kit\u0171n\u0151en zongor\u00e1zott, k\u00f6nnyen \u00e9s gyorsan tanult, t\u00f6bb nyelven besz\u00e9lt, kellemes \u00e9s szellemes t\u00e1rsalg\u00f3 volt, a szalonok kedvence.<\/p>\n Bar\u00e1ti k\u00f6re<\/strong><\/p>\n Arisztokrata bar\u00e1taival (Batthy\u00e1ny, Szap\u00e1ri, Cs\u00e1ky, Teleky, Zichy<\/em> csal\u00e1dokb\u00f3l) tanulm\u00e1nyai sor\u00e1n ismerkedik meg, a szalonokban tal\u00e1lkoznak. 1882-ben ker\u00fcl el\u0151sz\u00f6r P\u00e1rizsba, Tisza Istv\u00e1n<\/em>nal kezdi meg tanulm\u00e1nyait. Hamar a p\u00e1rizsi szalonok kedvelt egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik, szellemes t\u00e1rsalg\u00f3, megnyer\u0151 modor\u00fa, szuggeszt\u00edv egy\u00e9nis\u00e9g. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s megjelen\u00e9s\u00e9vel, s\u00e1padt, krisztusi arc\u00e1val, m\u00e9lyen \u00e9g\u0151 szemeivel nagyon sok bar\u00e1tra tesz szert (pl. Sarah Bernhardt, Jablonowska hercegn\u0151, ifj. Dumas, Munk\u00e1csy, Verescsagin<\/em>…). 1888-as p\u00e1rizsi napl\u00f3ja h\u0171en t\u00fckr\u00f6zi ezt a t\u00e1rsas\u00e1gi \u00e9letet. Visszat\u00e9rve Pestre maga k\u00f6r\u00e9 gy\u0171jti bar\u00e1tait, irodalmi klubot szervez, jelent\u0151s alkot\u00f3k, m\u0171v\u00e9szek jelennek meg k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte. El\u00e9g csak n\u00e9h\u00e1ny nevet megeml\u00edteni: Feszty \u00c1rp\u00e1d<\/em> \u00e9s feles\u00e9ge, J\u00f3kai R\u00f3za, Hubay Jen\u0151, J\u00e1szai Mari, Cz\u00f3bel Minka, Br\u00f3dy S\u00e1ndor, Aggh\u00e1zy K\u00e1roly, Gozsdu Elek, Szabolcska Mih\u00e1ly<\/em>, \u00e9s a kor\u00e1bbi, arisztokrata bar\u00e1tai. 1889-es pesti napl\u00f3ja h\u0171 t\u00fckre ennek az id\u0151szaknak. Bar\u00e1tokat, lelki t\u00e1rsakat keresett irodalmi, m\u0171v\u00e9szi, kultur\u00e1lis tervei megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n Irodalmi tervei, alkot\u00e1sai<\/strong><\/p>\n T\u00e1rsas\u00e1gi \u00e9lete, utaz\u00e1sai sor\u00e1n nagyon alapos emberismeretre tesz szert, tapasztalatokat szerez. J\u00f3 megfigyel\u0151, j\u00f3 elemz\u0151 k\u00e9szs\u00e9ge van, \u00e9lethivat\u00e1sul az \u00edr\u00f3i p\u00e1ly\u00e1t v\u00e1lasztotta. Ars poetic\u00e1ja volt: \u201eIgazs\u00e1g, \u00e9rz\u00e9s, vil\u00e1gn\u00e9zet, ez a h\u00e1rom teremti az \u00edr\u00f3t, s m\u0171v\u00e9szt. Akinek ez nincs, az \u00edrja reg\u00e9ny\u00e9t f\u0151z\u0151kan\u00e1llal\u201d<\/em>.<\/p>\n Az els\u0151 sz\u00e1rnypr\u00f3b\u00e1lgat\u00e1sokat a kor divatos m\u0171faj\u00e1ban, st\u00edlus\u00e1ban \u00edrta. Tanulm\u00e1nyai, elemz\u0151 \u00edr\u00e1sai majd elbesz\u00e9l\u00e9sei P\u00e1rizsban \u00e9s a hazai sajt\u00f3ban is megjelentek. Elbesz\u00e9l\u00e9sei 1886-ban jelentek meg k\u00f6tetben. Az 1890 \u00e9s 1892 k\u00f6z\u00f6tt \u00edrott novell\u00e1i sz\u0171kebb sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9n j\u00e1tsz\u00f3dnak, az itt \u00e9l\u0151 emberek a h\u0151sei (pl. Zana Zsuzsi megt\u00e9r\u00e9se, D\u00e9lben, Az asszony szava Isten szava, Le\u00e1nyn\u00e9z\u0151, A puszta b\u00f6lcse).<\/p>\n Reg\u00e9ny\u00edr\u00e1sban p\u00e9ldak\u00e9p\u00e9nek Zol\u00e1t <\/em>tekintette. T\u00e1rsadalomelemz\u0151 \u00edr\u00e1saiban azt kutatja, mutatja be, mi a szerepe az arisztokr\u00e1ci\u00e1nak, k\u00f6z\u00e9pnemess\u00e9gnek. A paraszts\u00e1g tehets\u00e9g\u00e9t, erej\u00e9t tekinti a j\u00f6v\u0151 meg\u00fajul\u00e1s\u00e1nak. Balzac <\/em>hat\u00e1s\u00e1ra \u201eA kiv\u00e1l\u00e1s genezise\u201d<\/em> c\u00edmmel 14 k\u00f6tetes reg\u00e9nyciklust tervez, ebb\u0151l h\u00e1rom k\u00f6tet k\u00e9sz\u00fclt el: A p\u00e9nz legend\u00e1ja<\/em> (1893), a G\u00e1ny\u00f3 Julcsa <\/em>(1894) \u00e9s a Fuimus<\/em> (1895). Justh szerint az arisztokr\u00e1cia akaratgyenge, pusztul\u00e1sra \u00edt\u00e9ltetett, tapasztalata azonban tov\u00e1bbadhat\u00f3. Az arisztokr\u00e1cia ellenpontja a vid\u00e9ki eg\u00e9szs\u00e9ges, \u00e9leter\u0151s paraszts\u00e1g.<\/p>\n M\u00e9ltat\u00f3i \u00e9s a kritikusok egy\u00f6ntet\u0171en \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy minden reg\u00e9ny\u00e9n\u00e9l \u00e9s novell\u00e1j\u00e1n\u00e1l \u00e9rdekesebb m\u0171ve az a feljegyz\u00e9ssorozat, melyet az 1888-as p\u00e1rizsi \u00e9s az 1889-es pesti tart\u00f3zkod\u00e1sa alatt vezetett. E napl\u00f3kat Hal\u00e1sz G\u00e1bor<\/em> rendezte sajt\u00f3 al\u00e1 \u00e9s bocs\u00e1totta a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9 1941-ben.<\/p>\n A P\u00e1rizsi napl\u00f3<\/em> arr\u00f3l a szalon\u00e9letr\u0151l ad k\u00e9pet, amely P\u00e1rizst a m\u0171v\u00e9szek, a szellemi emberek szem\u00e9ben a vil\u00e1g f\u0151v\u00e1ros\u00e1v\u00e1 tette. Kifinomult, alaposan elemz\u0151 egy-egy portr\u00e9ja. Szellemesen, gyakran cs\u00edp\u0151s megjegyz\u00e9sekkel \u00edr egy-egy m\u0171v\u00e9szr\u0151l.<\/p>\n A Hazai napl\u00f3<\/em> fiatal arisztokrata bar\u00e1tait, a kor jelent\u0151s alkot\u00f3it mutatja be, s azt a szervez\u0151 munk\u00e1t, amit az irodalmi \u00e9let\u00e9rt tett, egy irodalmi k\u00f6t megszervez\u00e9s\u00e9nek \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\n Levelei kieg\u00e9sz\u00edtik a napl\u00f3 vallom\u00e1sait \u2013 kiterjedt levelez\u00e9s\u00e9nek egy r\u00e9sze szint\u00e9n k\u00e9s\u0151bb jelent meg. \u0150szinte, k\u00f6zvetlen hangnemben sz\u00f3l bar\u00e1taihoz. Besz\u00e9l, \u00edr terveir\u0151l, t\u00e1mogat\u00f3kat keres irodalmi \u00fajs\u00e1g szerkeszt\u00e9s\u00e9hez, \u00e9l\u00e9nk vit\u00e1t folytat m\u0171veir\u0151l, k\u00f6lt\u0151t\u00e1rsainak alkot\u00e1sair\u00f3l, majd 1892-t\u0151l egyre t\u00f6bbet \u00edr betegs\u00e9g\u00e9r\u0151l, utaz\u00e1sair\u00f3l, rem\u00e9nyeir\u0151l, eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n Justh parasztsz\u00ednh\u00e1za<\/strong><\/p>\n Justh a paraszts\u00e1gban nemzetment\u0151, m\u0171v\u00e9szi er\u0151t, j\u00f3 szellemi adotts\u00e1gokat l\u00e1tott. Erre alapozta a sz\u00ednh\u00e1zi terveit is. T\u00f6bbf\u00e9le el\u0151zm\u00e9nye volt a parasztsz\u00ednh\u00e1z l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek. K\u00f6zrej\u00e1tszott benne gyermekkori \u00e9lm\u00e9nye, a betlehemi j\u00e1t\u00e9kok, a doh\u00e1nytermeszt\u0151k (a g\u00e1ny\u00f3k) szok\u00e1sainak megismer\u00e9se. Emellett p\u00e1rizsi tart\u00f3zkod\u00e1sa idej\u00e9n orosz bar\u00e1tait\u00f3l (Verescsagin<\/em>, Antokolszkij<\/em>) hallott a jobb\u00e1gysz\u00ednh\u00e1zakr\u00f3l, valamint a francia g\u00e1zgy\u00e1ri dolgoz\u00f3k avantgard sz\u00ednh\u00e1z\u00e1r\u00f3l is. Igazi ind\u00edt\u00e9ka m\u00e9gis a t\u00e1rsadalmat meg\u00faj\u00edt\u00f3 terve volt, amely a paraszts\u00e1g szellemi gazdags\u00e1g\u00e1t, m\u0171velts\u00e9g\u00e9nek b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9t k\u00edv\u00e1nta el\u00e9rni. Szoros \u00e9rzelmi, erk\u00f6lcsi kapcsolat f\u0171zte Szentetorny\u00e1hoz, a puszt\u00e1hoz, annak n\u00e9p\u00e9hez.<\/p>\n 1889-t\u0151l feler\u0151s\u00f6dik benne a hazav\u00e1gy\u00e1s, alig v\u00e1rja a tavaszt, hogy hazat\u00e9rhessen. \u201eDe j\u00f3 itt nyugodni. Az eny\u00e9im k\u00f6z\u00f6tt, az \u00e9n isten\u00e1ldta boldog n\u00e9pem k\u00f6z\u00f6tt\u201d<\/em> – \u00edrja Cz\u00f3bel Mink\u00e1nak<\/em>. Birtok\u00e1n a parasztok b\u00e9rl\u0151k voltak, jobb anyagi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9ltek. A f\u00e9l falu a \u201ekom\u00e1ja\u201d volt, a keresztel\u0151kre, esk\u00fcv\u0151kre mindig megh\u00edvt\u00e1k, de vend\u00e9geivel is gyakran ell\u00e1togatott a parasztjaihoz. Gyakran vend\u00e9geskedett n\u00e1luk, legjobb parasztbar\u00e1tait megh\u00edvta, gyakran \u00e9nekeltek egy\u00fctt. L\u00e1togatta a helyi iskol\u00e1t is, a j\u00f3 tanul\u00f3kat megjutalmazta, de t\u00e1mogatta a helyi olvas\u00f3k\u00f6rt is, k\u00f6nyveket, z\u00e1szl\u00f3t adom\u00e1nyozott, \u00e9s felolvas\u00e1st tartott bar\u00e1taival. 1890-ben ifj\u00fas\u00e1gi egyletet alap\u00edtottak, az olvas\u00f3v\u00e1 nevel\u00e9st szorgalmazt\u00e1k.<\/p>\n „\u00c9n \u00e9vek \u00f3ta minden vas\u00e1rnap egy cimbalmost \u00e9s egy heged\u0171st hozatok ki Orosh\u00e1z\u00e1r\u00f3l, ennek a k\u00e9t cig\u00e1nynak cincog\u00f3 muzsik\u00e1ja mellett, az \u00e9n j\u00f3 n\u00e9pem elt\u00e1ncol esteli hatt\u00f3l reggel hatig – b\u00e9kess\u00e9gben. K\u00f6zben pedig sz\u00edni el\u0151ad\u00e1s tartatik. Igen, sz\u00edni el\u0151ad\u00e1s. Mi itt egy kis sz\u00ednt\u00e1rsulatot toboroztunk \u00f6ssze, Fesztyn\u00e9 J\u00f3kai R\u00f3za kom\u00e1masszonnyal, meg Cz\u00f3bel\u00e9kkel, m\u00e9gpedig csupa szabad- \u00e9s puszta-szt.-tornyai f\u00f6ldm\u0171vel\u0151kb\u0151l. J\u00e1tszatunk azt\u00e1n ezekkel Shakespeare-t, Moli\u00e9re-t \u00e9s n\u00e9psz\u00ednm\u0171veket.”<\/em><\/p>\n A birtok\u00e1n szervezett sz\u00ednh\u00e1zzal a legf\u0151bb c\u00e9lja megmutatni a paraszts\u00e1g \u0151si tehets\u00e9g\u00e9t, kiakn\u00e1zatlan szellemi er\u0151tartal\u00e9kait. Az els\u0151 el\u0151ad\u00e1st 1892-ben tartott\u00e1k, az utols\u00f3t 1894. augusztus 25-\u00e9n. Az els\u0151 \u00e9vben a sz\u00ednh\u00e1z a ki\u00fcr\u00edtett vir\u00e1gh\u00e1z volt deszkac\u00f6l\u00f6p\u00f6kre \u00e1ll\u00edtott sz\u00ednpaddal, f\u00fcgg\u00f6nnyel, n\u00e9z\u0151t\u00e9rrel, padokkal, g\u00f6r\u00f6g mint\u00e1ra \u00e9p\u00edtett padokkal. Ezt a sz\u00ednh\u00e1zat nevezte Justh k\u00e9s\u0151bb (amikor a k\u00f6vetkez\u0151 ny\u00e1ron m\u00e1r a nagyobbat, az amfite\u00e1trumot is meg\u00e9p\u00edtette) Kis Sz\u00ednh\u00e1znak. Az amfite\u00e1trum v\u00e1lyogb\u00f3l \u00e9p\u00fclt, s feh\u00e9rre meszelt\u00e9k. Val\u00f3s\u00e1gos amfite\u00e1trum: k\u00f6ralak\u00fa fedetlen \u00e9p\u00fclet, k\u00f6r\u00f6sk\u00f6r\u00fcl fokozatosan emelked\u0151 sorokkal, melyekben szakaszokra voltak beosztva az \u00fcl\u0151helyek, piros v\u00e1szonnal bevonva, el\u0151tt\u00fck padok. A sz\u00ednpadot valamivel magasabbra \u00e9p\u00edtett\u00e9k, el\u0151tte elker\u00edtett hely volt a kar sz\u00e1m\u00e1ra, s egy s\u00fag\u00f3lyuk f\u00e9le, melyen kopogtat\u00f3val jelezt\u00e9k az el\u0151ad\u00e1s kezdet\u00e9t. „A sz\u00ednh\u00e1z hossza 18-20 m\u00e9ter, sz\u00e9less\u00e9ge 8-10 m\u00e9ter, fala mintegy 3 m\u00e9ter magas. Teteje nincs, hanem sz\u00e9p lombos f\u00e1k borulnak r\u00e1. A sz\u00ednpad f\u00e9l m\u00e9terre van emelve. A sz\u00ednpad mellett k\u00e9t f\u00fclke \u00e9s k\u00f6z\u00e9pen egy kij\u00e1r\u00f3 ajt\u00f3 van. \u00dagy a f\u00fclk\u00e9ket, mint a kij\u00e1r\u00f3 ajt\u00f3t v\u00f6r\u00f6s sz\u00f6vet f\u00f6di el. A n\u00e9z\u0151t\u00e9r k\u00f6zep\u00e9n a fal mellett van a p\u00e1holy. A p\u00e1holy mellett jobbr\u00f3l \u00e9s balr\u00f3l egy sor sz\u00e9k, a sz\u00e9kek el\u0151tt k\u00e9t sor pad, a padok v\u00e9g\u00e9n ism\u00e9t k\u00e9t sor r\u00f6vid pad van elhelyezve. A k\u00e9t k\u00f6r-pad v\u00f6r\u00f6s sz\u00f6vettel van bevonva. A sz\u00ednpad nincs elz\u00e1rva f\u00fcgg\u00f6nnyel. A fal mellett \u00e9s a bej\u00e1r\u00f3kn\u00e1l van az \u00e1ll\u00f3hely.”<\/em> Az \u00e9p\u00fclet k\u00f6r\u00fcli parkban \u00e1llt J\u00e1szai Mari \u00e9s Justh Zsigmond szobra is, melyeket Str\u00f3bl Alajos<\/em> k\u00e9sz\u00edtett.<\/p>\n<\/a><\/p>\n<\/a><\/p>\n<\/a><\/p>\n