{"id":10737,"date":"2015-09-24T09:12:30","date_gmt":"2015-09-24T09:12:30","guid":{"rendered":"https:\/\/www.justhvk.hu\/blog\/?p=10737"},"modified":"2015-09-24T09:33:14","modified_gmt":"2015-09-24T09:33:14","slug":"a-francia-zene-mesterei","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/blog.justhvk.hu\/blog\/a-francia-zene-mesterei\/","title":{"rendered":"A francia zene mesterei"},"content":{"rendered":"<p>Ha francia klasszikus zen\u00e9r\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, els\u0151k\u00e9nt tal\u00e1n mindenkinek Debussy neve ugrik be, ami nem v\u00e9letlen. Ugyanakkor tudni kell, a francia zene b\u0151velkedik kimagasl\u00f3 szerz\u0151kben, \u00edgy k\u00f6nyvt\u00e1runk szeptember 22-ei rendezv\u00e9ny\u00e9n a francia muzsika nagy alakjai k\u00f6z\u00fcl nem is Debussyt v\u00e1lasztottuk t\u00e9mak\u00e9nt, hanem n\u00e9gy m\u00e1sik szerz\u0151t, akiknek id\u00e9n valamilyen \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t \u00fcnnepelj\u00fck, emellett pedig munk\u00e1ss\u00e1guk bizonyos sz\u00e1lak ment\u00e9n \u00f6sszefon\u00f3dik. A Zenet\u00f6rt\u00e9neti Est\u00e9k harmadik el\u0151ad\u00e1s\u00e1n <em>Mosolyg\u00f3 Mikl\u00f3s<\/em> tan\u00e1r \u00far, a Szokolay B\u00e1lint Madrig\u00e1l K\u00f3rus karnagya C. Saint-S\u00e4ens, G. Faur\u00e9, P. Dukas \u00e9s M. Ravel \u00e9let\u00e9r\u0151l \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l mes\u00e9lt a k\u00f6nyvt\u00e1r olvas\u00f3term\u00e9ben.<\/p>\n<p><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignleft  wp-image-10736\" alt=\"IMG_20150922_170102\" src=\"https:\/\/www.justhvk.hu\/blog\/wp-content\/uploads\/2015\/09\/IMG_20150922_170102.jpg\" width=\"603\" height=\"339\" \/><\/p>\n<p><strong>Camille Saint-S\u00e4ens<\/strong> 180 \u00e9ve 1835-ben sz\u00fcletett P\u00e1rizsban. Zenei tehets\u00e9g\u00e9t kor\u00e1n megmutatta, hiszen mind\u00f6ssze h\u00e1rom \u00e9ves volt, amikor els\u0151 zongoradarabj\u00e1t kompon\u00e1lta. Tizenegy \u00e9vesen Mozart \u00e9s Beethoven m\u0171veib\u0151l adott sikeres zongorahangversenyt, tizenh\u00e1rom \u00e9vesen pedig felvett\u00e9k a Conservatoire-ba, ahol zongor\u00e1t \u00e9s zeneszerz\u00e9st tanult. Tizennyolc \u00e9ves kor\u00e1t\u00f3l t\u00f6bb helyen t\u00f6lt\u00f6tt be orgonista \u00e1ll\u00e1st, 1861 \u00e9s 1865 k\u00f6z\u00f6tt tan\u00e1ra volt a Niedermeyer-f\u00e9le egyh\u00e1zi zeneiskol\u00e1nak is. Itt tan\u00edtv\u00e1nya volt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Gabriel Faur\u00e9. Hogy a kort\u00e1rs francia zeneszerz\u0151k m\u0171veit n\u00e9pszer\u0171s\u00edtse n\u00e9h\u00e1ny koll\u00e9g\u00e1j\u00e1val megalak\u00edtotta a Soci\u00e9t\u00e9 Nationale de Musique-et (Nemzeti Zenei T\u00e1rsas\u00e1g) 1871-ben.<br \/>\n\u00c1ll\u00e1sait id\u0151vel mind feladta, hogy csak a zeneszerz\u00e9ssel tudjon foglalkozni. T\u00f6bb oper\u00e1t, orat\u00f3rikus m\u0171vet, zongoradarabot, kamaram\u0171vet \u00edrt, de jelent\u0151sek szimf\u00f3ni\u00e1i, szimfonikus k\u00f6ltem\u00e9nyei \u00e9s versenym\u0171vei is. Legismertebb m\u0171ve a S\u00e1mson \u00e9s Delila c. opera, illetve \u201eAz \u00e1llatok farsangja\u201d c. t\u00f6bb t\u00e9teles m\u0171ve.<\/p>\n<p><strong>Gabriel Faur\u00e9<\/strong> 170 \u00e9ve 1845-ben sz\u00fcletett Pamiers-ban. A XX. sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9vtizedeinek egyik legnagyobb francia zeneszerz\u0151jek\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon. Kilenc \u00e9vesen Saint-S\u00e4ens tan\u00edtv\u00e1nya volt, k\u00e9s\u0151bb a Madeleine-templom orgonist\u00e1ja lett. 1905 \u00e9s 1920 k\u00f6z\u00f6tt a P\u00e1rizsi Konzervat\u00f3rium igazgat\u00f3ja volt. T\u00f6bb mint sz\u00e1z dalt kompon\u00e1lt, de jelent\u0151sek zongoradarabjai, illetve Requiemje.<\/p>\n<p><strong>Paul Dukas<\/strong> 150 \u00e9ve 1865-ben sz\u00fcletett h\u00e1romgyermekes zsid\u00f3 csal\u00e1d m\u00e1sodik gyermekek\u00e9nt. Apja bank\u00e1r, anyja tehets\u00e9ges zongorista volt. 14 \u00e9vesen kezdett kompon\u00e1lni. A konzervat\u00f3riumban Debussyvel szoros bar\u00e1ts\u00e1got k\u00f6t\u00f6tt. A katonai szolg\u00e1latot k\u00f6vet\u0151en nem csup\u00e1n zeneszerz\u00e9ssel foglalkozott, de zenekritikusk\u00e9nt, zenetud\u00f3sk\u00e9nt is szolg\u00e1lta a zene \u00fcgy\u00e9t. Megfontolt, z\u00e1rk\u00f3zott term\u00e9szet\u0171 maximalista muzsikus volt, kem\u00e9ny \u00f6nkritik\u00e1ja miatt sz\u00e1mos alkot\u00e1s\u00e1t megsemmis\u00edtette.<br \/>\nLegismertebb m\u0171ve \u201eA b\u0171v\u00e9szinas\u201d c. szimfonikus darab.<\/p>\n<p>A n\u00e9gy szerz\u0151 k\u00f6z\u00fcl tal\u00e1n a legismertebb az 1875-ben teh\u00e1t 140 \u00e9vvel ezel\u0151tt sz\u00fcletett <strong>Maurice Ravel<\/strong>. M\u00e1r tizen\u00e9ves kor\u00e1ban darabokat \u00edrt. 1889-t\u0151l a P\u00e1rizsi Konzervat\u00f3rium hallgat\u00f3ja lett, ahol legkedveltebb tan\u00e1ra, egyben p\u00e1rtfog\u00f3ja a szint\u00e9n zeneszerz\u0151 Gabriel Faur\u00e9. Egyedi \u00e9s \u00f6sszet\u00e9veszthetetlen st\u00edlus\u00e1val kor\u00e1n kit\u0171nt. A zen\u00e9ben Schumann, Chopin, Liszt, Weber st\u00edlus\u00e1t kedvelte, de k\u00e9s\u0151bb Mozart lett csaknem legf\u0151bb p\u00e9ldak\u00e9pe.<br \/>\nAz els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa fel\u00e9bresztette benne a hazafis\u00e1got, t\u00f6bbsz\u00f6ri pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1st k\u00f6vet\u0151en beker\u00fclt a hadseregbe. 1916-ban a francia zene v\u00e9delm\u00e9re l\u00e9trej\u00f6tt m\u0171v\u00e9szliga \u0151t is h\u00edvta tagjai sor\u00e1ba, \u00e1m Ravel nem osztotta v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcket, ehelyett a francia zene nyitotts\u00e1g\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t hangs\u00falyozta, elismerte R. Strauss, Sch\u00f6nberg munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, s\u0151t k\u00fcl\u00f6n \u00fcdv\u00f6s jelens\u00e9gk\u00e9nt tekintett Bart\u00f3k \u00e9s Kod\u00e1ly n\u00e9pdalgy\u0171jt\u00e9seire.<br \/>\nAz 1920-as \u00e9vekben az \u00e9jjeli lok\u00e1lokban j\u00e1tszott dzsesszel is kapcsolatba ker\u00fclt. K\u00fclf\u00f6ldi utaz\u00e1sokat tett, Houstonban tartotta meg \u201eKorunk zen\u00e9je\u201d c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1s\u00e1t, mely \u00e9rett zeneeszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1nak legteljesebb \u00f6sszefoglal\u00e1sa.<br \/>\n1932-ben Budapestre is eljutott, amikor a Vigad\u00f3ban szerepelt.<br \/>\nLegismertebb m\u0171ve a Bolero, illetve a Daphnis \u00e9s Chlo\u00e9 c\u00edm\u0171 balett.<\/p>\n<div class=\"fcbkbttn_buttons_block\" id=\"fcbkbttn_left\"><div class=\"fcbkbttn_like \"><fb:like href=\"https:\/\/blog.justhvk.hu\/blog\/a-francia-zene-mesterei\/\" action=\"like\" colorscheme=\"light\" layout=\"button_count\"  size=\"small\"><\/fb:like><\/div><div class=\"fb-share-button  \" data-href=\"https:\/\/blog.justhvk.hu\/blog\/a-francia-zene-mesterei\/\" data-type=\"button_count\" data-size=\"small\"><\/div><\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Ha francia klasszikus zen\u00e9r\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, els\u0151k\u00e9nt tal\u00e1n mindenkinek Debussy neve ugrik be, ami nem v\u00e9letlen. Ugyanakkor tudni kell, a francia zene b\u0151velkedik kimagasl\u00f3 szerz\u0151kben, \u00edgy k\u00f6nyvt\u00e1runk szeptember 22-ei rendezv\u00e9ny\u00e9n a francia muzsika nagy alakjai k\u00f6z\u00fcl nem is Debussyt v\u00e1lasztottuk t\u00e9mak\u00e9nt, hanem n\u00e9gy m\u00e1sik szerz\u0151t, akiknek id\u00e9n valamilyen \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t \u00fcnnepelj\u00fck, emellett pedig munk\u00e1ss\u00e1guk bizonyos sz\u00e1lak ment\u00e9n [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"episode_type":"","audio_file":"","cover_image":"","cover_image_id":"","duration":"","filesize":"","date_recorded":"","explicit":"","block":"","filesize_raw":"","ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[255,758,452,657,659],"tags":[746],"class_list":["post-10737","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-justh-zsigmond-varosi-konyvtar","category-mosolygo-miklos","category-oroshaza","category-zene","category-zenei-evfordulok","tag-zenetorteneti-estek"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/blog.justhvk.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10737","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/blog.justhvk.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/blog.justhvk.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.justhvk.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.justhvk.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=10737"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/blog.justhvk.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10737\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":10743,"href":"https:\/\/blog.justhvk.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10737\/revisions\/10743"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/blog.justhvk.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=10737"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.justhvk.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=10737"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/blog.justhvk.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=10737"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}