Ki m\u00e1s is lehetett volna alkalmasabb arra, hogy Orosh\u00e1za jeles \u00edr\u00f3ir\u00f3l, k\u00f6lt\u0151ir\u0151l el\u0151ad\u00e1ssorozatba v\u00e1gjon, mint az a Koszor\u00fas Oszk\u00e1r, aki volt k\u00f6nyvt\u00e1rosk\u00e9nt, k\u00f6nyvesboltosk\u00e9nt, helyt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szk\u00e9nt \u00e9s az Orosh\u00e1za jelesei c\u00edm\u0171 k\u00f6tet szerz\u0151jek\u00e9nt egyar\u00e1nt \u00e9rintett a t\u00e9m\u00e1ban? A sorozat els\u0151 el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban a kezdetekt\u0151l 1848-ig terjed\u0151 id\u0151szak ker\u00fclt ter\u00edt\u00e9kre a szervez\u0151 Justh Zsigmond V\u00e1rosi K\u00f6nyvt\u00e1rban, ahol az el\u0151ad\u00f3 – megszokott humoros st\u00edlus\u00e1ban – el\u0151sz\u00f6r azokr\u00f3l a lexikonokr\u00f3l, monogr\u00e1fi\u00e1kr\u00f3l tett eml\u00edt\u00e9st, melyek seg\u00edts\u00e9g\u00e9re voltak abban, hogy \u00f6sszegy\u0171jthesse a most ismert adatokat.<\/p>\n
<\/p>\n
A sor elej\u00e9re k\u00edv\u00e1nkoznak Szinnyei J\u00f3zsef \u00e9s Guly\u00e1s P\u00e1l magyar \u00edr\u00f3k \u00e9let\u00e9t \u00e9s munk\u00e1it bemutat\u00f3 k\u00f6tetei, melyek k\u00f6z\u00fcl Szinnyei 11 ezer oldalnyi \u00e9letrajz\u00e1t Koszor\u00fas Oszk\u00e1r 1985-ben v\u00e9gigolvasta, \u00e9s kiv\u00e1logatta az orosh\u00e1zi k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u0171 neveket, \u00f6sszesen 110 \u00edr\u00f3t. – Ezeken k\u00edv\u00fcl is rengeteg k\u00f6tet, publik\u00e1ci\u00f3, visszaeml\u00e9kez\u00e9s, napl\u00f3 \u00e1ll a kutat\u00f3 rendelkez\u00e9s\u00e9re – fogalmazott a helyt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, aki hozz\u00e1tette: egy Orosh\u00e1zi irodalmi lexikonra m\u00e9gis nagy ig\u00e9ny lenne, \u00e1m ilyen mindeddig nem k\u00e9sz\u00fclt. Viszont 1965-ben elk\u00e9sz\u00fclt az Orosh\u00e1za t\u00f6rt\u00e9nete, benne Elek L\u00e1szl\u00f3 tanulm\u00e1nya, mely alapm\u0171 Orosh\u00e1za szellemi \u00e9let\u00e9r\u0151l. Alapm\u0171, ugyanakkor t\u00e9ny, hogy Elek L\u00e1szl\u00f3nak a lexikonok hi\u00e1ny\u00e1ban m\u00e9g nem volt lehet\u0151s\u00e9ge a teljess\u00e9gre t\u00f6rekedni, \u00edgy sok minden m\u00e9g feldolgoz\u00e1sra v\u00e1r.<\/p>\n
Az el\u0151ad\u00f3 a helyi irodalmi \u00e9let kezdeteire utalva kiemelte, mivel a v\u00e1rosban 1890-ig – n\u00e9h\u00e1ny pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1st\u00f3l eltekintve – nem folyt k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa oktat\u00e1s, jelent\u0151s irodalmi \u00e9letr\u0151l sem besz\u00e9lhett\u00fcnk. Az \u00edrni \u00e9s olvasni tud\u00e1s m\u00e9g kiv\u00e1lts\u00e1g volt, legink\u00e1bb a lelk\u00e9szek \u00e9s tan\u00edt\u00f3k, valamint n\u00e9h\u00e1ny \u00e9rtelmis\u00e9gi kiv\u00e1lts\u00e1ga. Igaz, m\u00e1r az 1500-as \u00e9vekb\u0151l is tal\u00e1ltak k\u00e9t utal\u00e1st a kutat\u00f3k: Orosh\u00e1zi T\u00f3bi\u00e1s a krakk\u00f3i egyetemre j\u00e1rt, Orosh\u00e1zi Andr\u00e1s pedig Nagyv\u00e1radra. A v\u00e1ros alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9v\u00e9ben, 1744-ben Horv\u00e1th Andr\u00e1s volt az els\u0151 evang\u00e9likus lelk\u00e9sz Orosh\u00e1z\u00e1n, aki a n\u00e9metorsz\u00e1gi Hall\u00e9ben, majd a hollandiai Leydenben tanult teol\u00f3gi\u00e1t. Anyak\u00f6nyvi bejegyz\u00e9sei a v\u00e1ros legkor\u00e1bbi \u00e9s legbecsesebb helyt\u00f6rt\u00e9neti eml\u00e9kei k\u00f6z\u00e9 tartoznak. Az els\u0151 Orosh\u00e1z\u00e1r\u00f3l \u00edrt dokumentum 1748-b\u00f3l sz\u00e1rmazik a szarvasi Markovicz M\u00e1ty\u00e1s toll\u00e1b\u00f3l, aki – ugyancsak \u00e9rdekes adal\u00e9k – m\u00e1r 1743 j\u00fanius\u00e1ban fogadta a Zomb\u00e1r\u00f3l \u00e9rkezett deleg\u00e1ci\u00f3t. Az evang\u00e9likus templom \u00e9p\u00edttet\u0151je, Szimonidesz J\u00e1nos 1783-ban \u00e9rkezett Orosh\u00e1z\u00e1ra, \u00e9s az \u0151 nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik az els\u0151 orosh\u00e1zi k\u00f6nyv kiad\u00e1sa: iskol\u00e1soknak \u00edrt tank\u00f6nyve Pesten jelent meg 1793-ban.<\/p>\n
Noha nem volt irodalm\u00e1r, kor\u00e1nak legel\u0151kel\u0151bb irodalmi k\u00f6reiben mozgott Czetter S\u00e1muel, aki mint r\u00e9zmetsz\u0151, sz\u00e1mos h\u00edres \u00edr\u00f3t ismert szem\u00e9lyesen. Az el\u0151ad\u00e1son elhangzott az 1795-ig Orosh\u00e1z\u00e1n tan\u00edt\u00f3 Pint\u00e9r J\u00f3zsef neve is, aki Magyarorsz\u00e1g f\u00f6ldrajza c\u00edmmel \u00edrt saj\u00e1t tank\u00f6nyv\u00e9b\u0151l tan\u00edtott, de sz\u00f3 volt m\u00e1sok mellett Skolka S\u00e1muelr\u0151l is, akinek Orosh\u00e1z\u00e1r\u00f3l \u00edrt n\u00e9met nyelv\u0171 tanulm\u00e1nya 1815-ben jelent meg Pr\u00e1g\u00e1ban – de az ut\u00f3kor csak az 1980-as \u00e9vekben szerzett tudom\u00e1st err\u0151l.<\/p>\n
Term\u00e9szetesen Sz\u00e9k\u00e1cs J\u00f3zsefr\u0151l r\u00e9szletesebben is besz\u00e9lt Koszor\u00fas Oszk\u00e1r, hiszen az egyh\u00e1zi \u00edr\u00f3, k\u00f6lt\u0151, m\u0171ford\u00edt\u00f3, evang\u00e9likus p\u00fcsp\u00f6k m\u0171ford\u00edt\u00e1sait maga V\u00f6r\u00f6smarty Mih\u00e1ly seg\u00edtette megjelentetni. 1836-ban Pesten jelent meg a Szerb n\u00e9pdalok \u00e9s h\u0151sreg\u00e9k. Sz\u00e9k\u00e1cs J\u00f3zsef temette el Pet\u0151fi S\u00e1ndor \u00e9desanyj\u00e1t \u00e9s \u00e9desapj\u00e1t, illetve \u0151 keresztelte meg Kossuth Lajos k\u00e9t gyermek\u00e9t. Pet\u0151fivel kapcsolatosan egy\u00e9bk\u00e9nt kider\u00fclt: m\u00e1s sz\u00e1lak is v\u00e1rosunkhoz k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k a kiv\u00e1l\u00f3 k\u00f6lt\u0151t. Bar\u00e1tja, Neuman K\u00e1roly itt \u00e9lt 1848-49-ben, mik\u00e9nt a k\u00f6lt\u0151 feles\u00e9g\u00e9nek, Szendrey J\u00fali\u00e1nak a csal\u00e1dja is. S\u0151t, \u00e9ppen Koszor\u00fas Oszk\u00e1r volt az, aki a k\u00f6zelm\u00faltban kider\u00edtette: Selmecb\u00e1ny\u00e1n k\u00e9t orosh\u00e1zi, Argay J\u00e1nos \u00e9s Sz\u00e9k\u00e1cs P\u00e1l is Pet\u0151fi oszt\u00e1lyt\u00e1rsa volt.<\/p>\n
Az el\u0151ad\u00e1s v\u00e9g\u00e9n Koszor\u00fas Oszk\u00e1r kifejtette: a m\u00e1r eml\u00edtett Orosh\u00e1za t\u00f6rt\u00e9nete 1965-ben, 42 \u00e9ve jelent meg, s mivel v\u00e9lem\u00e9nye szerint egy v\u00e1rosnak 50 \u00e9vente illik megjelentetni egy monogr\u00e1fi\u00e1t, ideje lenne elkezdeni az Orosh\u00e1za t\u00f6rt\u00e9nete \u00faj kiad\u00e1s\u00e1nak – benne a szellemi, irodalmi \u00e9lettel foglalkoz\u00f3 r\u00e9sznek is – az el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n
(Orosh\u00e1zi \u00c9let, 2007. m\u00e1jus 4., p. 7.)<\/em><\/p>\n