Súly: ÁSZ-megoldás és mellőzött adat
Rossz idők járnak nem csak a kórházi ágyakra, de a könyvtárosokra, aztán meg az olvasókra is. Itt van ez a legfrissebb dolog, a könyvtárközi mizéria. A Könyvtári Intézet oldalán ez olvasható: „Az ODR szolgáltatások örvendetes számszerű emelkedése és a postai díjszabás kevésbé örvendetes emelkedése következtében, továbbá a költségvetési megszorítások miatt a postaköltség viselésében változásokat kell bevezetni. A változtatást indokolja továbbá az is, hogy az Állami Számvevőszék a 2006. évi vizsgálati jelentésében javasolta a dokumentum visszaküldési költségeinek könyvtárhasználóra terhelését.” Tehát mi frankók vagyunk, csak az a fránya Posta, meg ez a hibbant kormányt (utóbbi ugyan mindent egybevetve, lehet hogy tényleg hibbant) ne lenne. Azt nem is értem, mi alapján javasolja az ÁSZ azt, amit javasol, milyen jogalapja van rá? És ki az az ÁSZ, hogy csak úgy el kell fogadnunk a javaslatát? A települési kasszákról szóló híradásokat figyelve megint az lesz – ugyan a KI által elkészített okos útmutató számol az intézményi, azaz önkormányzati finanszírozással is –, hogy a drága állampolgár ismét a zsebébe nyúlhat egy-egy fontos kiadvány másik könyvtárból történő beszerzése esetén, illetve azért kell fizetnie, hogy a könyv visszavándoroljon oda, ahonnan jött. Nekünk könyvtárosoknak csak azt kell csípőből eldöntenünk (ez a mi fejezetünk már), hogy milyen módon kívánjuk megszabadítani az olvasót pénzétől. Technikák tekintetében jobbnál jobb ötletek olvashatók a fentebb említett KI-összeállításban, a súly mérleggel történő meghatározásától (nem is értem, annak idején hogy nem látták a súlynak, mint adatnak a fontosságát az ISBD-ket összeállító neves szakemberek, már régen adatelem lenne a bibliográfiai leírásban, s nem kellene állandóan méricskélni!), az átalány díj formátumáig. Aztán mindenki eldöntheti, melyik marhaság kevésbé visszataszító számára, és azzal áll olvasói elé.
Vélemény, hozzászólás?