Justh Zsigmond Városi Könyvtár, Orosháza

Fejezetek Orosháza rocktörténetéből – A Nox együttes – 3.

Befejező rész

4. 1973-1975

A Nox folyamatos működésének utolsó esztendeje az 1973-as év. Érdekes módon az időszak első néhány hónapja alapján nem érzékelhető, hogy a csapat tavasszal abbahagyja a muzsikálást. Januárban még egyértelmű heti játékkal kellett számolniuk a művelődési központban, legalábbis erre utal az intézmény 1973. január 12-i válaszlevele, melyben Feldmann József igazgató Kiss Gyula Ferencnek a Lloyd együttes menedzserének megkeresésére válaszolva írja: “… nagyon sajnálom, együttesét nem fogadhatom zsúfolt programbeosztásunk miatt … Saját zenekarral rendelkezünk, akiknek munkát kell minden héten biztosítani.”¹

1973 februárjában már egy új tag is szerepelt a zenekarban Nyakas Péter billentyűs személyében. A pécsi születésű, Orosházára nősült vegyészmérnökről² nem tudni pontosan, mikor került a zenekarba, de a művelődési központnak a békéscsabai Társadalombiztosítási Igazgatóságnak 1973. február 17-én küldött jelentéstisztázó levelében az ő neve is szerepel Feldmann József, Podmaniczki János és Pintér János neve mellett. Az irat szerint fenti személyek a művelődési központnál alkalmazott zenészek az OSZK (Országos Szórakoztatózenei Központ) által minden esetben kiközvetített muzsikusok, főállású munkahelyük az Üveggyár.³ Feldmann József visszaemlékezése szerint egyébként Nyakas Péter Vági József távozását követően érkezett az együttesbe, s gyakorlatilag próbák nélkül azonnal játszotta a táncversenyek és a hétvégi táncestek anyagát. Nyakasnak egy akkoriban ritkaságnak számító és igen mutatós Capri orgonája volt. Ahogy Feldmann József mondta, Nyakas zeneileg és emberileg is nagyon gyorsan beilleszkedett a zenekarba.⁴

Nox próba, 1971. PMK koncertterem

1973-ban egyébként egy fellépés erejéig beugróként Sitkei István (1950) is játszott a Noxban. Sitkei együtt dolgozott Pintérrel az Üveggyárban, s a gitáros kérésére ugrott be egy alkalommal basszusgitározni a csapatba.⁵

Az 1973-as esztendő első négy hónapja egyébként a szokott keretek között történő működést jelentette a zenekar számára. A hétvégi táncmulatságok mellett március 4-én a Petőfi Művelődési Központ koncerttermében C. osztályos területi, illetve A. osztályos országos társastáncversenyt kísértek.⁶ A versenyről beszámoló írás szerint a táncmozgalom jelenlévő szakemberei oly elégedettek voltak a Nox zenéjével, hogy már itt felkérték a zenekart a debreceni B. osztályos országos találkozó zenei kíséretére. Ezt a versenyt április 29-30-án valóban meg is rendezték Debrecenben a Nox közreműködésével.⁷

A táncversenyekhez érdekes módon nem csupán zenélnie kellett a csapatnak, de egy idő után Pintér Jánosnak még metronómot is kellett bütykölnie. Feldmann és Pintér visszaemlékezése szerint ugyanis a versenyek alkalmával a tánctanárok olykor összekülönböztek a zenék tempóján. Ugyanaz a szám az egyiknek lassú volt, a másiknak gyors. Ennek következtében egy idő után megkövetelték a metronómra történő zenélést. Az elektroműszerész Pintérnek persze nem jelentett gondot egy villogó LED-es “ketyegő összedobása”. Ezek után már a tánctanárok által közösen elfogadott tempóban játszotta a zenekar az egyes számokat.

Feldmann József

A Nox folyamatos működésének utolsó éve az 1973-as esztendő. Ezt a megállapítást két, illetve három adat is alátámasztja. Egyrészt a Nox nevével az Orosházi Hírlap hasábjain 1973-ban április 29-én – többek között a fentebb említett debreceni táncverseny kapcsán – találkozunk utoljára, másrészt gyakorlatilag az év ugyanezen időszakában ugyanitt feltűnik egy új zenekar, a Flekk neve,⁸ harmadrészt pedig tudható, hogy az új csapat tagjainak fele – Podmaniczki János és Nyakas Péter személyében – a korábbi Noxból jött.⁹ A Flekk további tagjai az alakuláskor Csizmadia Béla és Hajdú Bertalan voltak. Utóbbi Feldmann Józseftől vette meg annak dobfelszerelését 7000,- forintért.

A Nox megszűnését követően Feldmann és Pintér kapcsolata a zenével nem szakadt meg a Tiszti Klubban játszottak tovább, de a Nox nevet már nem használták.

Érdekes módon a Nox története itt még nem ér véget, annak ellenére sem, hogy a szituációból akár a megszűnés is kiolvasható volna. Olyannyira nincs itt vége a történetnek, hogy a Nox ezután még két jelentős táncversenyt lekísért. A körülmények ismeretében persze ezek inkább már csak egy-egy alkalomra történő újjáalakulásoknak tekinthetők, semmint folyamatos zenei munkának. 1974-ben, tehát egy évvel a megszűnés után, a VIII. orosházi táncverseny táncosait kísérte a zenekar,¹⁰ majd újabb közel egy esztendő múlva 1975-ben Ballassagyarmaton játszott immár utoljára a Nox.¹¹ Utóbbi verseny kapcsán fontos megemlíteni, hogy a rendező balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ eredetileg a Flekk együttest hívta meg a március 23-ai B. kategóriás területi táncversenyre, ugyanis az ezt megelőző évben a szervezők nagyon meg voltak elégedve a csapat zenéjével és kulturált magatartásával.¹² Csakhogy a Flekk együttes ekkor már nem létezett. A zenekar nevével utoljára 1974. február 14-én lehet találkozni az Orosházi Hírlapban. Ennek megfelelően a Petőfi Művelődési Központ 1975. február 8-án kelt válaszlevelében értesítette a szervezőket, hogy a Flekk együttes feloszlott, egyúttal hozzátették, hogy “visszaállt a régi és még a Flekk-zenekarnál is jobb NOX-együttes”.¹³ Így tehát Balassagyarmatra nem a Flekk, hanem az újra összeállt Nox utazott. Hogy pontosan mely zenészek alkották ekkor az együttest nem tudjuk, azt azonban igen, hogy négy fő részére kértek szállítást, étkezést és szállást, továbbá, hogy 2400,- Ft-ban határozták meg a zenekar tiszteletdíját. Az együttes felszerelését valószínűleg a szervezők által biztosított teherautó szállította Balassagyarmatra, legalábbis a zenekar ez kérte. Az utolsó alkalommal összeállt csapat a táncversenyen az igényes megszólalásra is adott, mert saját orgonájuk mellé még zongorát is kértek a hangzás színesítéséhez.

5. Összegzés

A Nox az 1970-es évek elejének Orosházáján a Petőfi Művelődési Központ zenekaraként jelentős szerepet vállalt a korabeli helyi és környékbeli fiatalság szórakoztatásában csakúgy mint a helyi valamint vidéki táncversenyek zenei kíséretében. Fennállása alatt átesett néhány – ebben a műfajban természetesnek mondható – tagcserén, közben megnyert egy megyei beatfesztivált. A csapat három évig állt fenn legalábbis folyamatos zenei munkát e név alatt eddig végeztek, ami sem túl kevés, sem túl sok a műfaj és a kor más helyi szereplőivel történő összevetésben. Azok közül, akik a zenekar bulijain akkoriban részt vettek, sokan ma is szívesen gondolnak vissza ezekre az eseményekre, melyek a korszak elfogadott és bevett közösségformáló programjai voltak.

A zenészek Nox utáni, illetve mai helyzetét vizsgálva elég vegyes kép tárul elénk. Az egykori muzsikusok közül sajnos már többen az égi zenekarban játszanak. Podmaniczki János 2000 márciusában hunyt el¹⁴ Vági József 2017-ben.¹⁵ Nádasi János a szegedi, majd budapesti konzervatóriumi évek után harminc évig Luxemburgban élt, dzsessz konzervatóriumban oktatott. 2016-ban jött haza, azóta többek között a Big Mouflon zenekarban muzsikál.¹⁶ Feldmann József egészen 1985-ig zenélt ezután szakmájával az öntőminta-készítéssel kereste kenyerét, sőt még ma is ezzel foglalkozik.¹⁷ Orosháza Város 2019-ben Thék Endre díjjal tüntette ki. Pintér János az Üveggyárból ment nyugdíjba, s Feldmannál tovább foglalkozott zenével. Az egykori Alföld Hotel zenekaraiban is muzsikált még több alkalommal.¹⁸