Napi lapi
A könyvtárba piszok kevés napilap jár sajnos. Békés Megyei Hírlap, Blikk, Magyar Nemzet, Nemzeti Sport, Népszabadság. Ennyi. Most két sorba elfér a folyóiratállványon, ami tíz éve négy sorba se. Pénzkérdés, naná, de hadd tegyem hozzá rögtön: nálam például senki se reklamált, hogy miért mondtuk le a Napi gazdaságot vagy a Népszavát. Ehhez kapcsolódik napi kérdésem, amit – ha lesz szavazógépünk, mert lesz ám, bizony – meg is fogunk szavaztatni. Tehát.
Olvas még valaki napilapot?
Más oldalról megközelítve a kérdést, a hagyományos újságírás és a net (ezen belül is a blogok) közötti kapcsolatot gondolhatjuk akár feszültségekkel terhesnek is. Úgy értem, olyan mintha riválisok lennének. Talán azok is. Én megrögzött újságolvasó vagyok, ósdi valami, tudom, de ez van, egy napilap-függő. Kedvenc újságjaim is vannak, de nem mondom meg mi, még rám sütnének valami polbélyeget. (Azt elárulhatom, hogy amikor a Magyar Hírlap lepedő méretű volt, azt nagyon csipáztam).
Mindenesetre vannak jelek, melyek azt mutatják, a blogot nem lehet kikerülni, lásd mondjuk itt. Így a sajtó is fura dolgokat tesz olykor lányos zavarában. Kompromisszum? A Nemzeti Sportban például mostanában rendszeresen lehetett olvasni Thierry Henry és Szávay Ágnes blogjából is részleteket. Ami lehet érdekes is, de ha tényleg az, akkor én a blogot olvasnám el.
És vajon, mint gyakorlott újságolvasó magam alatt vágom a fát, mikor blogolok? Gőzöm nincs.
A Blikk és a Bors címlapjai alapján nem komolyanvehető újságok, de lehet rajtuk szórakozni. A Nemzeti Sport valaha egy nagyon jó sportnapilap volt, miután a Blikk kiadójához került, kezd elblikkesedni, például rengeteget lódítottak Gera és szeződései körül. A Békés Megyei mindennap a kezembe kerül, de a legtöbbször csak átlapozom, sok reklám rejtőzik a cikkeikben.
A könyveket nem veszélyezteti a computer és a net, az újságokat viszont igen. Egy napilap nem bír frissülni napjában többször. Régebben, ha a Nemzeti Sport este tíz után lapzártázott, akkor az előző esti meccsnek csak a félideji eredményét közölték. Az interneten percről percre követhető a közvetítés. A napilapokban egy cikkhez csak egy képet mellékelnek, a neten komplett fotógalériát nézhetünk végig, esetleg videókat is (hang és mozgókép soha nem lesz nyomtatott újságban) és a cikk alá belinkelik a kapcsolódó anyagokat, vagy a hazai, esetleg külföldi forrást és nem kell archívumot bányászni. Valamint helyenként van mód a hozzászólásra is, ez főleg a blogoknál van, így egyből jön a visszajelzés, a pontosítás, az igény az olvasó részéről és lehetőséget ad az író és olvasó közötti kommunikációra. A napilapok pénzbe kerünek, az internet havidíja símán fedezi azt az összeget, amit újságból olvasnánk el és a netről tesszük. Kedvenc napilapom nicsen, de sokatlógok az indexen.