„Sok vagy kevés?”

Dávid László pedagógus költő, író a most megjelent Jégvirágok című verseskötetének záró verscímét idézzük ezzel a kérdéssel.

Kérdés hangzik el, pedig a felelet igen egyértelmű. Sok az, amit Dávid László letett mindannyiunk asztalára, mindannyiunk örömére. A költőnek, akinek 73 éves korában, 2002-ben  jelent meg első kötete, tíz év alatt tíznél is több verseskötete és 2012-ben egy prózakötete jelent meg, és emellett 2012-ben a kardoskúti Nyugdíjas vers- és prózaíró pályázaton  első helyezést ért el – jelezve, hogy nemcsak a mennyiség, a minőség is „sok”. Értékes, szép  alkotások születtek.

Ebből az alkalomból – a már említett Jégvirágok verseskötet és a Barangolások Emlékiában című elbeszéléskötet – a városi könyvtár könyvbemutató estet szervezett.  A szép számú érdeklődők között volt egykori diák is, aki azért utazott Orosházára, hogy egykori kedves tanárát köszönthesse, meghallgathassa.

Buzai Csaba igazgató üdvözlő szavai után a két házigazda, Bozó Klára és Szilasi-Horváth Tibor kérdezte az alkotót. „Laci bácsi” ízesen mesélt gyerekkoráról, a népi kollégiumok ma már történelmi messzeségűnek tűnő világáról, a bizony sokszor csak kényszerűségből fakadó változatos életútjáról. Sok helyre, sokféle munkára sodorta az élet – de a lényeg nem változott – mindig ember lenni, becsülettel élni, és írni, alkotni. Az elbeszélések közül meghallgattuk „A honorárium” címűt, amelyben a nyomtatásban megjelent verséért a 16 éves főhős  – az író, Dávid László – honoráriumban részesült, és  egész életre szóló hitvallását is megfogalmazta: „Az írás igenis szükséges kelléke az ember életének … Az élet asztalán igenis értelmes dolognak minősül.”

A versek a múlt – jelen –jövő idősíkjára illeszthetőek. A Melyiket szeretem? a múltat, a gyermekkor „Szikrázó napsütés , gyémántos csillogás!” világát, a már idézett „Sok vagy kevés?” a jelent, a számvetést, míg a nyomtatásban még napvilágot nem látott, unokája házasságkötésére írt „Ünnepi jókívánságok” a jövőt, az új generációt, a bizakodást idézik.

Mi mit kívánhatunk? Köszönjük Laci bácsinak ezt a szép estét, jó egészséget, alkotói tehetséget, kedvet kívánunk!

Az estet az eddig megjelent Dávid László kötetek kis kiállítása egészítette ki, és a kötetek dedikálása tette még emlékezetesebbé.

További fotókért a könyvbemutatóról kattints a képre!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük