Fejezetek Orosháza rocktörténetéből – A Nox együttes – 1.
Az 1970-es évtized Magyarországa a korábbi évekhez képest egy sok szempontból megváltozott, új környezetet jelentett az itt lakók számára. A gazdasági és a társadalmi életben lezajlott változások mentén jelentős mértékben átalakultak a lakosság életkörülményei, melynek eredményeként nőtt az itt élők életszínvonala és több lett a szabadidő is. Mindeközben az ekkor már néhány éves múltra visszatekintő hazai könnyűzene is próbált magának további utakat törni a hatalommal vívott kezdeti harcai után.1 A beatkorszak névre hallgató periódus hazai szereplőinek produkciói ekkoriban jellemzően az Aczél György nevével fémjelzett három kategória – “támogatott”, “tűrt”, “tiltott” – valamelyikébe eshettek.
Ebben a környezetben indult és vállalt jelentős szerepet Orosháza zenei életében a Nox együttes. Az ifjúság szórakoztatására előbb a volt 48-as körben majd az új művelődési központban hatalmas bulikat játszottak, ezeken a hétvégi eseményeken tömve volt a kultúrház. A szórakoztató funkció mellett az akkoriban nagy divatnak örvendő táncversenyek zenei kíséretében is számottevő feladatot vállalt az együttes, az orosházi versenyek mellett több alkalommal vidéken is játszottak ilyen eseményeken. Végül harmadik komponensként meg kell említenünk, a tánciskolai órák zenei kíséretét is, hiszen a csapat, vagy annak egyes tagjai olykor ilyen alkalmakon is közreműködtek.
A Nox együttes történetét feldolgozó írás jórészt a zenekar dobosával, Feldmann Józseffel, gitárosával Pintér Jánossal készített beszélgetések, továbbá sajtóanyagok, levéltári és egyéb források felhasználásával készült.
1. AZ ALAKULÁS
1969. december 31-én a Tiszti Klubban két zenekar is muzsikált az esztendő búcsúztatásaként. Az étteremben a Határőrség katonazenekara, a presszóban pedig a Kék Villám együttes.2 Utóbbi a 60-as évek meghatározó csapata volt, a sajtóban azonban nevükkel utoljára 1969. december 18-án találkozunk egy előzetesben, mely a városi tánctanfolyam résztvevőinek vizsgabáljáról, illetve a művelődési központ versenytánc-együttesének bemutatójáról szól. A zenét az előzetes szerint a Kék Villám szolgáltatta.3 A zenekar neve ezt követően még egy alkalommal szerepel a helyi sajtóban, 1970. március 12-én, amikor az Orosházi Hírlap hírül adja, hogy szombaton hétvégi táncmulatságot rendeznek, a zenét pedig a volt Kékvillám-együttes[!] szolgáltatja, mely a Nox nevet vette fel.4 Adódik a kérdés, mi történt a Kék Villámmal és hogyan alakult meg a Nox.
1969 vége felé a Kék Villámban olyan ízlésbeli, illetve a színpadképet, valamint a zenekar megjelenését érintő véleménykülönbségek alakultak ki, melyek a csapat két tagjának Feldmann Józsefnek (1944) és Vági Józsefnek (1947) a kiválásához vezettek. A két zenész nem abbahagyni akarta a zenélést, sokkal inkább a kor zenei ízlését követni mind muzsikálásban, mind megjelenésben. Ezért azt az utat választották, hogy új bandát alapítanak. A fentebb említett 1969. szilveszteri párhuzamosan lezajlott koncerteknek azért van jelentőségük, mert a két muzsikus itt szemelte ki magának a katonazenekarban játszó Pintér Jánost (1948) gitárosnak. Pintérrel már akkor a szilveszteri bulin megbeszélték, hogy beveszik az alakuló új zenekarba. Erre nem is kellett sokat várni, Pintér 1970 februárjában leszerelt és vett egy Selmer erősítőt. Az együttes negyedik tagja a korábban a Kék Villámban és az Ellingtonban is megfordult Nádasi János (1952) billentyűs lett.
A zenekar névadása Feldmann József nevéhez fűződik. Elmondása szerint a nejével különböző könyveket kezdtek el lapozgatni, hogy valami rövid, mutatós nevet találjanak az új együttesnek. Így találtak rá a Nox névre, mely a görög Nüx latin formája, s az éjszaka istennőjének a neve.
A Nox az Orosházi Hírlap adatai alapján tehát 1970. március 14-én szombaton lépett először közönség elé a művelődési központ Thököly utcai nagytermében (volt 48-as kör)5. Érdekes vonása a zenekar történetének, hogy Pintér János visszaemlékezése szerint az első fellépésen még ott volt az új csapatban az azóta elhunyt Miklós Kálmán is a Kék Villám korábbi kiváló zenésze, aki ezek alapján valószínűleg a frissen alakult zenekarral képzelte el a jövőt. Feldmannék azonban éppen az ő korábbi színpadi megjelenése miatt alakítottak új együttest, így az a helyzet állt elő, hogy valahogyan meg kellett válniuk korábbi zenésztársuktól. Feldmann József elmondása szerint végül Vági József közölte Miklós Kálmánnal, hogy nélküle képzelik el a Nox jövőjét. A Kék Villám pedig a két, illetve három tag kiválásával valószínűleg a legambíciózusabb, legmeghatározóbb tagjait veszítette el, mert a megmaradt tagok közül senki nem vitte tovább a zenekart, bár gyanítható, a zenekar felbomlása már Süle Ferenc énekesnek Medgyesegyházára költözésével kezdetét vette.
2. 1970
A Nox a Feldmann, Vági, Pintér, Nádasi felállással indult 1970 márciusában azzal a nyilvánvaló céllal, hogy muzsikájukkal szórakoztassák a korabeli fiatalságot. Az együttes gyakorlatilag a Petőfi Művelődési Központ zenekaraként funkcionált, valószínűleg főhadiszállásuk is az intézményben lehetett. Az új formáció vezetője Vági József volt.6 A zenekar tagjai természetesen “másodállásban” művelték a beatzenét, főállásban ekkor többnyire az iparban (pl. üveggyár) dolgoztak. Feldmann öntőminta-készítő szakmát tanult, Pintér elektroműszerész volt, Vági építőanyag-ipari technikumot végzett, Nádasi viszont Feldmann Józsefék elmondása szerint zenész család sarja volt. A csapatból Feldmann Józsefről biztosan lehet tudni, hogy zenei képzettséggel rendelkezett, hiszen zeneiskolát végzett ütős tanszakon, igaz, elmondása szerint a rézfúvós hangszereket is képes volt megszólaltatni, így például az egykori orosházi szimfonikus zenekarban vadászkürtön is játszott Markó Leó karnagy vezetése alatt. Vági József képzettsége bizonytalan, Nádasi Jánosról azonban tudjuk az orosházi zeneiskolába járt zongorára, tanára Lippai Ildikó volt.7 Vági és Nádasi azonban az akkori III. sz. Általános Iskola ének-zenei tagozatára bizonyosan nem jártak, hiszen nevükkel nem találkozunk a “40 éves az Orosházi 3. sz. Általános Iskola ének-zene tagozata” című kötet végzett tanulók neveit közlő listáiban. Pintér János bevallottan autodidakta módon tanult meg gitározni.
A Nox alakulásának évében 1970-ben az Orosházi Hírlap adatai szerint8 alapvetően hétvégi táncmulatságokat játszott a volt 48-as körben, amit ekkor a Petőfi Művelődési Központ használt. Olyan rendezvények voltak ezek, ahol az akkori fiatalság táncolt a zenére. Feldmann Józsefné elmondása szerint ezek olyan bálak voltak, ahová azért ment a fiatal, hogy táncoljon, ezeknek nem koncert jellegük volt. Az volt a lényeg, hogy legyen egy jó együttes és olyan számokat játsszon, amire nagyon jót lehet táncolni, szórakozni.9 Az együttes éppen futó vagy korábban jelentős külföldi bandák – Led Zeppelin, Deep Purple, Smokie, Creedence Clearwater Revival, Beatles, Rolling Stones, Animals, Bee Gees stb. – slágereit játszotta, de előkerültek magyar számok is (Illés, Omega, Echo). Igazság szerint a csapatból senki nem tudott angolul, de ez sem a zenekart, sem a közönséget nem zavarta a forró hangulatú bulikon. Sok esetben még az sem volt meg, hogy mi a megtanult külföldi sláger címe és hogy melyik bandától van! Pintér János visszaemlékezése szerint az együttes a Szabad Európa Rádióból vett fel számokat. Az egyik ilyen Cseke László műsorából felvett nótát évekig játszotta a zenekar elég nagy sikerrel, s húsz évvel később kiderült hogy sosem a teljes számot játszották, mert a rádióból felvett dalnak nem volt meg a vége, (a műsorban nem játszották végig) de ezt akkor sem a zenekar, sem a közönség nem vette észre.
1970-ben a sajtóban közzétett programelőzetesek alapján a Nox általában szombat esténként játszott, s a zenekarnak elég sok ilyen bulija volt ekkor. Érdekes módon ezek a táncestek október végével megszűntek, legalábbis novembertől nincs több felhívás hétvégi táncmulatságra. Hogy ez véletlen egybeesés-e az új művelődési központ november 7-ei átadásával vagy sem, nem tudni. Mindenesetre az Orosházi Hírlap novemberben és decemberben többek között a Madrigál Kórusról, az Országos Filharmónia bérleti sorozatának megindulásáról és programjairól ír.
Az ifjúság táncos szórakoztatása mellett a Nox már az indulás évében két táncversenyen is ott volt. Az elsőt Debrecenben rendezték 1970. április 10-11-én. Erről a Debreceni és Hajdú-Bihar Megyei Művelődési Központ által az orosházi művelődési központ részére küldött levélből tudunk.10 Az irat szerint a debreceniek adóbevalláshoz kérik a zenészek – Vági, Feldmann, Pintér, Nádasi – adatait, mivel a táncversenyen történő zeneszolgáltatásért tiszteletdíjat utaltak át.
A másik esemény ahol a Nox kísért egy hazai rendezés volt a IV. Nyári Orosházi Táncverseny június 27-28-án. A nemzetközi jellegű találkozóra az NDK-ból és Lengyelországból is érkeztek táncosok.11
1970-ben tánciskolai elfoglaltsága is akadt az együttesnek amikor a Petőfi Művelődési Központ által száz fő részvételével, Zsoldos Imréné vezetésével szervezett diák-tánctanfolyam zártkörű vendégestjén játszottak este 7-től éjfélig.12
Egyébként a tánciskolai órákra Pintérék enyhén szólva is vegyes érzelmekkel gondoltak vissza. Zsoldos Imréné Magdika táncóráin zenei szempontból olykor elég lehetetlen számokat kellett a zenekarnak játszania. Volt például úgynevezett séta fox, melyre a D kategóriás amatőr táncosok egyszerűen csak sétáltak, s – Pintérék elmondása szerint – ezt eljátszani harmincszor, az nem volt valami felemelő. Az is megtörtént – mesélték szintén Pintérék -, hogy Magdi néni azt mondta a srácoknak játszanak egy bizonyos ütemet, az lesz a Sikátori macska, s erre a zenekar kitalált valami számot, amit ráadásul meg is kellett jegyezniük, hiszen később, más alkalommal újra kérte az oktató.13
A Nox már ekkor, 1970-ben indulhatott volna fesztiválos megmérettetésen is, hiszen ebben az évben hirdették meg első ízben Mezőkovácsházára a megyei beatfesztivált, egy 1970-es irat alapján azonban tudjuk, a zenekar ezen nem kívánt részt venni.14
(Folytatjuk)
1 A hazai könnyűzene és a hatalom viszonyának tanulmányozásához lásd: Csatári Bence: Az ész a fontos nem a haj. A Kádár-rendszer könnyűzenei politikája. Bp. 2015., továbbá: Csatári Bence, Poós Zoltán: Azok a régi csibészek. Párbeszéd a rock and rollról. [Bp.] 2016.
2 A szerző interjúja Feldmann Józseffel, Feldmann Józsefnével és Pintér Jánossal, 2017. nov. 28.
3 Orosházi Hírlap, 1969. dec. 18. [8.] p.
4 Orosházi Hírlap, 1970. márc. 12. [4.] p.
5 A Thököly utca 5. sz. alatt található Magyar-féle ingatlant a 48-as kör 1905-ben vásárolta meg 13 ezer koronáért. A kör 1945 után megszűnt (az olvasóköröket megszüntető rendelet 1949-ben jelent meg). A művelődési ház 1965-ös leégését követően az intézmény programjai itt kaptak helyet az új művelődési központ 1970-es átadásáig. Az épületet 1980-ban bontották le. Forrás: A 48-as olvasókör épületének története. Gyűjt. és szerk. Kiss Horváth Sándor. Kézirat. 1998.
6 Legalábbis az 1970. december 3-án a vasárnapi táncdélutánok megindításának ügyében a zenekarnak írott anyagot a Petőfi Művelődési Központ Vági József zenekarvezetőnek címezte – Békés Megyei Levéltár (a továbbiakban BML) – A Petőfi Művelődési Központ iratai, VIII. 701. 8. doboz – Iratok 1970 – 25/1970 ikt. sz.
7 A szerző telefonos interjúja Nádasi Jánossal – 2019. júl. 23.
8 Az Orosházi Hírlap zenei írásai : cikkbibliográfia, 1970-1974. Kész. Törköly József. 2014.
9 A szerző interjúja Feldmann Józseffel, Feldmann Józsefnével és Pintér Jánossal – 2017. nov. 28.
10 BML A Petőfi Művelődési Központ iratai, VIII. 701. 9. doboz – Iratok 1971.
11 Orosházi Hírlap, 1970. jún. 30. [1.] p.
12 Orosházi Hírlap, 1970. júl. 5. [14.] p.
13 A szerző interjúja Feldmann Józseffel, Feldmann Józsefnével és Pintér Jánossal – 2017. nov. 28.
14 BML A Petőfi Művelődési Központ iratai, VIII. 701. 8. doboz – Iratok 1970 – 79/1970 ikt. sz.
Sokszor táncoltunk barátaimmal a zenéjükre. Szerettük őket.