Pusztaföldvár rövid története
A település Békés megye déli részén található.
A község több ezer éve lakott területen fekszik. Névadója a ma is látható földvára, melyet szilágyi Erzsébet 1463-as level „Földwar” néven említ. A község neve az 1600.as évek elejére eltűnt, s csak 1840-ben telepítették újjá 60 magyar kertészcsaláddal.
Itt található az Orosházi Kistérség legnevezetesebb kultúrtörténeti emléke a Kis- és Nagy-Tatársánc, merly őskori eredetű védelmi rendszer. A kettős földsáncból és a vizes árokból álló kultúrtörténeti emléket az avarok építették a kelta vagy a szkíta törzsek elleni védelem céljára. Az eredetileg 3km hosszú és 1800 m. átmérőjű sáncrendszer az elmúlt 3000 év során oly mértékben lepusztult, hogy helyét ma már csak a szelíd dombvonulat jelzi. A Nagy-Tatársáncnál található egy félhektárnyi ősgyep, mely a jégkorszakot követő felmelegedés ősi növényvilágát őrizte meg egyedülálló módon. Az ősgyep, mely a Körös-Maros Nemzeti Park része, mind hazánk, mind pedig Európa természeti kinmcse, jelenleg nem látogatható.
Látnivalók a településen: az Evangélikus templom, a Római Katolikus templom, az I. és II. világháborús emlékmű, és az 1956-os forradalom emlékére állított kopjafa.
A falu évente visszatérő rendezvényei az augusztusi Földvári Nyár és az októberi búcsú.
Az idelátogatók vendégüllátásáról a Puszták Éhes Vándora étterem gondoskodik.
Vélemény, hozzászólás?