Tükörre írt üzenetek
Talányos cím. Tükörrel szemben állni – önmagunkat is látjuk. Akkor hogy is értelmezhetjük? Minden egyes üzenet írásakor és olvasásakor is szembenézünk önmagunkkal? Az üzenet akkor felelősség és számonkérés is? Vagy ha tükörre írunk – tulajdonképpen önmagunkkal beszélgetünk? El lehet gondolkodni – Örkény István útmutatása szerint: „Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.”
további fotókért kattints a képre!
Valószínű nem jöttünk nagy igazságok nyomára januári első találkozásunkkor, de hogy nagyon szép verseket hallgattunk meg, az biztos. Kortárs alkotót egyébként is érdekes megismerni, hiszen ott a felfedezés izgalma, annak varázsa, hogy mi lehetünk az első olvasók. Sorki Dala Andor esetében ezekhez az érzésekhez még a meglepetés is társult.. Hogyan lehet az, hogy elöntenek bennünket az információk, a média ontja az ismereteket, a szórakozást, – sokszor idézőjelbe is tehető művészeteket – és nem hallottunk Sorki Dala Andorról?! Sem a költőről, sem a képzőművészről, sem a művésztanárról! Biztos a mi tájékozatlanságunk is, de talán az alkotó személyiségéből is elárul valami lényegest. Nem törekszik hírnévre, nem tolong az elismerésekért – alkot.
Sorki Dala Andor 1941-ben született Mezőkövesden. – A szülőföldhöz, a matyó hagyományokhoz való kötődés egész életét meghatározta, bár egészen fiatalon, 14 éves korában kerül Budapestre, képzőművészeti iskolába. Pályája is képzőművészként indul, versekkel folyóiratokban jelentkezik, két önálló kötete az elmúlt évtizedben jelent meg. A Fohász fényért és a Gyónás teliholdnál kötetekből hallgattunk meg tízegynéhány gyönyörű verset.
Költészetét előadónk témakörök szerint mutatta be – a szűkebb haza, Matyóföld verseiből a Matyó Madonna , a tágabb világból az erdélyi tájat idéző Erdélyi Capriccio, a természet – amely oly közel áll a költő egyéniségéhez Ének a teremtés gyönyörűségéről c. versek hangoztak el – több más verssel együtt. De a szerelem és az Istenhez fordulás ott van ebben a költészetben. Ezek közül a Profán vallomás és a kötetcímet is adó Gyónás teliholdnál című verseket hallgattuk meg. Külön öröm, hogy bár előadónké az érdem a jól sikerült estért, de a kör tagjai közül is heten vállaltak szerepet – mutattak be verseket.
Körünk kiemelt céljai közé tartozik az orosházi hagyományok, értékek megismerése és megismertetése, valamint a nyelvművelés, az anyanyelvi kultúra ápolása. Így kétszeresen is indokolt, hogy az orosházi születésű nyelvészre, Hajdú Mihályra emlékeztünk a körben halálának első évfordulóján. 2014. januárjában hunyt el Hajdú Mihály professzor úr, akinek nyelvészeti munkássága különösen a névtan területén kiemelkedő. Tisztelettel őrizzük emlékét.
A kör következő összejövetele február 11-én lesz, a téma a nagykárolyi kirándulásunkhoz kapcsolódva a nagykárolyi születésű Kaffka Margit munkássága.
Fotók az olvasókörről a képtárunkban (klikk).
Vélemény, hozzászólás?