„A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, és az olvasó, aki olvassa.”
Talán ez Kosztolányi Dezső-idézet fejezi ki legjobban a nyugdíjas pedagógusok márciusi összejövetelének hangulatát, az izgalmas gondolatokat, amit egy mű bennünk, olvasónkban ébreszt, és a felfedezést – milyenek vagyunk mi magunk is. Kosztolányi Fürdés című novellája volt a téma, vezetőnk ezen a felfedező úton Petrovszki Mária, a városi könyvtár munkatársa. Milyen utat jártunk be? Ahányan voltunk, szinte annyiféle megközelítés – egymást kiegészítve és egymással vitázva is. A legmélyebben az apa alakja gondolkodtatott el mindenkit. Mennyiben hibáztatható az apa gyermeke sorsáért, véletlen vagy törvényszerű a tragikus fordulat? Egyáltalán, milyen ember ez az apa? De tovább is gyűrűztek a kérdések. És az anya? Mi a szerepe a család összetartásában? Mennyire adjuk tovább gyerekeinkkel való viszonyunkban az otthonról hozott mintát? A társadalmi elvárás, szabályok mennyire határozzák meg a családon belüli kapcsolatokat? Milyen a szülői szeretet és szigor viszonya – mikor kell következetesnek lenni, mikor engedékenynek. Lehetne folytatni – hiszen annyi minden fölmerült ezen az estén – köszönet ezért a zseniális írónak, Kosztolányinak, aki megírta ezt a nemcsak gondolatokra serkentő, de szép művet, köszönet Petrovszki Marcsinak, aki értő módon hozzásegített bennünket ehhez a szellemi, lelki fölfrissüléshez – és nem utolsó sorban köszönet a részt vevőknek, akik hagyták, hogy a mű hasson rájuk – és ami még ennél is több, megtiszteltük egymást azzal, hogy el is mondtuk ezeket a gondolatokat.
Mivel lehetne befejezni ezt a tudósítást? Azzal a reménnyel, hogy lesz még hasonló foglalkozásunk – és azzal, hogy folytatjuk Kosztolányi Dezső megismerését. Az áprilisi 8-i következő összejövetelünkön az ő munkássága lesz a téma. –és ez a gazdag és sokszínű életmű alkalmat ad arra, hogy megemlékezzünk a költészet napjáról (ápr. 11.) és a magyar nyelv hetéről (ápr. 16. és 23. között) is.
Vélemény, hozzászólás?