Édes Emlékek…
A könyvtárban működő Lélek Vitamin Klub tagjai kiránduláson vettek részt Budapesten a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
A Klub témája az évben a gasztronómia volt, ahol a főzésen kívül mindenről esett szó, a történetéről, a vendéglátás illemtanáról, az orosházi Alföld Szálló emlékeiről, de még az édes ajándékok is szóba, tálba és dobozba kerültek.
Őszintén be kell vallanunk, hogy eddig nem sokat tudtunk erről a Múzeumról. Roppant érdekes, szórakoztató és interaktív programon vettünk részt, azt is mondhatnánk, hogy dolgoztunk is benne, némi kis túlzással. Az édes emlékek között a fagylalt, ami talán mindannyiunkban először felmerül meghatározó volt ezen a napon, annak ellenére, hogy az időjárás nem nagyon támogatott bennünket.
A múzeumi foglalkozás lényege, hogy a szemlélődésen kívül lehetőséget kapjunk arra is, hogy magunk tapasztaljunk meg mindent és készíthessünk is apróbb dolgokat, jelen esetben fagylaltot.
Először közösen narancs sörbetet készítettünk, még a jeget is mi magunk törtük kalapáccsal, nagy lelkesedéssel, aminek meg is lett a látszata némi kis kékséggel :)
A fagylaltkészítéshez friss epret és csokoládét használtunk. A nagy sürgés-forgás közepette kicsit bizonytalannak látszott a végeredmény, pedig azt az ígéretet kaptuk, hogy a foglalkozás végén elfogyaszthatjuk a magunk főzött fagyit.
A sörbet egyszerűen készül és finom hűsítő, egy kis hazai sütivel egészítettük ki, amit köszönünk Etelkának!
Amíg a fagyi hűlt megnéztük „Édes Ádám” vezetésével a cukrászműhelyt és a cukrászdát. Édes Ádám a 19. század végén volt inas és behatóan ismerte a cukrászműhelyt, ahová nagy lelkesedéssel és nagyon szórakoztatóan vezetett be bennünket, elmesélve, hogy mennyit kellet, darálni, törni és zúzni az inasoknak. Pillanatok alatt elvarázsolódtunk!
A nap fénypontja a fagyizás és mivel mi magunk készítettük a fagyit a kelyhek díszítését, még annál is finomabb volt, mint amire számítottunk! Talán ekkor voltunk a legcsendesebbek :)
Az ebédet követően még maradt időnk, hogy a Múzeum kiállításait is megnézzük. A kereskedelmet bemutató tárlaton még egy meglepetés is ért bennünket. A hatvanas évek kereskedelmét bemutató tárgyak között találtuk meg az orosházi Állami Áruház zászlóját! Mondanom sem kell elkezdődött a régi történetek mesélése, ami azért volt érdekes, mert a korabeli áruházban számos rég nem látott tárgyat fedeztünk fel, mint a régi tekerős pénztárgépet, a csomagolópapír tartó állványt, de legjobban a fadarabba ütött nagy szegnek örültünk, ilyet ma már nem nagyon lehet látni, régen erre szúrták fel a blokkok másolatát, amit fizetés után vissza kellett vinni, erre adták ki a megvásárolt terméket. A régi szatócsbolt, a vasbolt, a trafik és a vásárok, piacok tárgyai különleges hangulatot teremtettek, nem is beszélve a pörkölt kávé, a fahéj illatáról.
Oly sok régi tárgy és emlék között, sok-sok régi történet is elhangzott, jó volt kicsit visszamenni az időben.
Nem bántuk a vonatozást sem, hiszen itt is együtt voltunk és jót beszélgettünk. A végére kicsit elfáradtunk, de nagyon kellemes emlékkel gazdagodtunk!
Vélemény, hozzászólás?