Minden változik, de a lényeg nem
Kedves Olvasóink!
Komoly változásokkal indul az új év a könyvtárunk életében: 2017 januárjában alaposan átalakítjuk a könyvtár belső szerkezetét. Terveink szerint a gyermekkönyvtár a jelenlegi olvasóterembe kerül, az internetes rész a mostani zenei könyvtárba, a szép- és szakirodalmi övezet a mostani szakirodalmi részen lesz, a jelenlegi családi könyvtár pedig egy csendes övezet lesz kézikönyvekkel, helytörténeti gyűjteménnyel és folyóiratokkal, illetve ez utóbbi rész lesz a rendezvényeink, csoportfoglalkozásaink színhelye is. Na de mi szükség van minderre?
2016. szeptemberében fogalmaztuk meg hosszútávú Jövőképünket, mely a Stratégiai tervünkbe is beépült. Ennek utolsó bekezdése így szól: “A könyvtár a belső terek átrendezésével, új bútorok, eszközök beszerzésével, innovatív ötletek alkalmazásával, a nyomtatott és elektronikus dokumentumaival, szolgáltatásaival és a könyvtárban működő csoportjaival alkotóműhellyé, közösségi térré, közösségi élménnyé, a város kulturális életének meghatározó, megkerülhetetlen helyszínévé válik.”
A Justh Zsigmond Városi Könyvtárban az elmúlt években tudatosan, sok munkával fordultunk a közösségépítés irányába. A könyvtárra mint élő, közösségi térre, közösségteremtő, közösségalakító, közösségfejlesztő intézményre gondoltunk, és ezen gondolatok mentén alakítottuk gyűjteményünket, szolgáltatásainkat, hoztuk létre csoportjainkat. Közösségi programjaink nyitottak és ingyenesek a város lakossága számára, a rendezvények amellett, hogy élő közösségeket működtetnek, hozzájárulnak a csoportok látogatóinak mentális egészségmegőrzéséhez is. 2015-ben a könyvtárunkban 198 kisebb-nagyobb programot szerveztünk, a könyvtárosok közreműködésével öt különböző csoport működését támogattuk, a napi könyvtárhasználók száma átlagosan 118 fő volt.
Mindezzel együtt fontos megjegyezni, hogy – miként arra a Küldetésnyilatkozatunkban is felhívjuk a figyelmet, – továbbra is kiemelt feladatunknak tekintjük az aktív szerepvállalást a felnőttek és a gyermekek olvasási kultúrájának fejlődésében. 2015-ben 47.174 dokumentumot kölcsönöztek ki olvasóink a könyvtárból, ami hosszú évek után először jelentett emelkedést a korábbi évhez viszonyítva.
Könyvtárunk a fejlesztések irányát tekintve alapvetően egy északi modellben gondolkodik. Az új skandináv könyvtárak jellemzően multigenerációs, a tereket összevonó és ilyen módon felhasználó intézmények. A könyvtári terek jelenlegi széttagoltsága – különösen a KözPont internetes termünk földszinti elhelyezése, valamint a Gyermekkönyvtár elszigeteltsége – nem kedvez ennek a modellnek a kialakításában. Friss nemzetközi tanulmányok is vizsgálták a könyvtárakkal szembeni társadalmi, közösségi igényeket és szükségleteket. A trendek azt mutatják, hogy a könyvtár most és a közeljövőben az alkotás, az inspiráció, a tanulás, valamint a találkozások helyeként jelenik meg a közösség életében. A könyvtári szolgáltatásokban már elmozdultunk ebbe az irányba, de a tereink átalakítása még nem történt meg.
A legtökéletesebb megoldás minden bizonnyal egy új könyvtárba, vagy könyvtári célra felújított épületbe költözés lenne, ahol mi is nagy tereket használhatnánk, és a Petőfi Művelődési Központ is kihasználhatná a felszabadult termeket. Erre a fenntartó részéről ígéret és törekvés is van, már csak megfelelő pályázat kell hozzá. Addig pedig igyekszünk úgy játszani a terekkel, és úgy fejleszteni szolgáltatásainkat, hogy azokban mindenki örömét lelje, új és régi könyvtárhasználó egyaránt. Bízunk benne, hogy miközben alapszolgáltatásaink megmaradnak (továbbra is lehetőséget biztosítva a helyben tanulásra, folyóiratolvasásra, számítógéphasználatra, nyomtatásra, fénymásolásra, digitalizálásra, rendezvényeken való részvételekre stb.), a közös tér miatt a gyermekolvasók is könnyebben átszoknak a felnőtt könyvtárba, a szülők is jobban megismerik a lehetőségeket, és összességében zsongóbbá, lüktetőbbé, modernebbé válik a könyvtár.
Ehhez kérünk támogatást olvasóinktól és a fenntartótól!
Vélemény, hozzászólás?