Justh Zsigmond Városi Könyvtár, Orosháza

Sül a hurka

Elolvastam a korábban blogunkban is beharangozott írást az Élet és Irodalom múlt heti számában. Az előzetesből lehetett remélni, hogy orosházi érintettségű a tanulmány, de a cikk minden várakozásomat felülmúlta.

Először is azért, mert nem csak érinti Orosházát, hanem egy az egyben egy itt történt esetet göngyölít fel a hatvanas évek elejéről, másrészt meg azért, mert nagyon érdekes. Elsőre olyan volt, mintha egy Závada-regénybe csöppentem volna, és ha az lenne, fenomenális lenne, de így, hogy tudom, hogy ez volt maga az élet 1960-ban Magyarországon, csak értetlenkedni van merszem, hogy mi a francot nosztalgiáznak itt egyesek. Ezzel most nem politizálni akarok (azt a legkevésbé), csupán jelezni szeretném: a szabad véleménynyilvánítás tekintetében azért volt már ennél sokkal-sokkal rosszabb is a helyzet, mint ami ma van.

A történet kiindulópontja: 1960. augusztus 27-én ismeretlen tettes az orosházi vasútállomás férfi vécéjében kb. 1,5 méter magasságban a fehérre meszelt falra 10 cm nagyságú, civil folyóírású betűvel azt írta, „Sül a hurka, sül a lángos, Le van szarva Kádár János!”.

A cikk címe Titkosszolgák a női vécében, és ide kattintva bárki elolvashatja.