Helikopter
Ma reggel kiolvastam a Harry Potter negyedik részét. Tudom, egyesek számára meglepő lehet, hogy ilyet egyáltalán nyilvánosan megemlítek (és valljuk be: van is abban valamiféle megalapozottság, ha valaki irodalmi igénytelenséggel vádol, tudva, hogy az előző olvasmányélményem pedig a Da Vinci-kód volt :) ), de nekem tetszett a regény, mégpedig nagyon! Nincs is értelme tagadnom, erős HP-rajongó vagyok, aminek ugyan némileg ellentmond a tény, hogy még csak most fejeztem be a negyedik részt (lassan egy éve már, hogy a Félvér herceg, a hatodik is kapható), de közben más könyveket is olvasgatok.
Szóval Harry. Tavaly nyáron olvastam az első részt, és tetszett (előtte láttam filmen – azóta a többit is, egyikért se voltam úgy oda, a Tűz serlegén még el is aludtam a moziban. Ja, akkor még volt Orosházán mozi.). Ez a rész, amit most fejeztem be – a negyedik, éppen a Tűz serlege – mindegyiknél jobban magával ragadott. Tudom, kicsit nevetséges egy ifjúsági regényről ilyesmit írni (én is mondtam a kedvesemnek, mikor lelkesen olvasta, hogy oké, aztán ha kiolvastad, hozom a Csipkerózsikát, és a többit), de olyan szövevényes és fordulatos a cselekmény, hogy az messze felülmúlta minden várakozásomat. Jó, ez még mindig tartozhat az én irodalmi igénytelenségem kategóriájába, azonban hadd emlékeztessek arra, hogy ez a regényfolyam tanította meg újra olvasni a világ gyerekeit. És nem véletlenül: minden meg van a történetben, aminek egy mesében lennie kell (szegény árva kisfiú, gonosz varázsló, bűvös számok, becsületesség, most már egy kis szerelem is, de hadd ne soroljam). És ami a legjobb (persze nem a legjobb, ez csak amolyan szófordulat volt): nem csak a gyerekekre van ilyen hatással, hanem felnőttekre is, okos, művelt, széles látókörű felnőttekre is. Nem, nem magamra gondoltam. :) Olyanokra, akik képesek voltak 1 nap alatt kiolvasni, csak mert egyszerűen letehetetlennek találták. Érdemes kipróbálni.
Bevallom, egy ideig magam sem tudtam, jó-e, ha a könyv mellé állok nyilvánosan, de aztán kb. egy éve megismertem Kamarás István véleményét, és megnyugodtam.
(Ez egy nagyon érdekes írás tőle a témában, mely a 114. oldalon kezdődik)
Vélemény, hozzászólás?