Justh Zsigmond Városi Könyvtár, Orosháza

Minden sarkon Tóth Árpád

Tegye fel a kezét, aki Edda rajongó! És most az, aki tudja , hogy ki írta a nagy Edda-slágerek szövegeit! Ha zavarban vagy, nem vagy egyedül.

Olvasom ugyanis a Zeneszöveg.hu oldalán, hogy mások számára sem egyértelmű, ki is lehet a szövegek atyja. Míg hivatalosan Pataky Attilát tüntetik fel mindenhol, több helyen is biztosan állítják, a dalok szövegeit valójában Slamovits István vetette papírra. Az ijfabb generációnak talán Slamó neve lehet a kevésbé ismerős, ő az a kopasz gitáros, aki néha énektudását is megcsillantotta, például a Kölyköd voltam elején, valamint neki köszönhető a szép emlékű No zenekar létrejötte is. Vele ellentétben Pataky Attilát gyakorlatilag mindenki ismerheti:  volt ő már acélvárosi rocker (és ráadásul milyen jó), volt Lajcsit ölelgető dáridózós műromazenész, volt csajozós celeb, és volt csakraimádó táltos, hogy csak néhány fontos részletét villantsuk fel sokoldalú egyéniségének.

Hogy mindezekkel a gondolatokkal egyáltalán foglalkozunk a könyvtár blogján, annak egészen prózai… azaz éppen hogy lírai okai vannak: nevezetesen egy gyönyörű Tóth Árpád-vers, melyre a napokban akadtam rá (nem volt nehéz: a legtöbb kötetben közvetlenül az Áprilisi capriccio előtt van). Egyik legkiválóbb költőnk 1927-ben írta Elejtetted a napot című versét, melyet az én korosztályom tagjai valószínűleg ismerősnek tartanak majd, ugyanis egyes sorai kísértetiesen emlékeztetnek egy Edda-slágerre (vagyis hát fordítva, persze). Magát a verset tehát itt olvashatod, most csak azokat a bizonyos sorokat emelem át ide:

(…) És egy furcsa vízió
Vad erővel elkapott.
Úgy éreztem: kezeid
Tartották ma a napot.

Azért volt oly különös,
Minden fénynél édesebb,
És én ezt csak most tudom,
Amikor már este lett, (…)

Na ugye, hogy ismerős. Ezek a sorok köszönnek vissza ugyanis a legelső, és talán legjobb Edda-album nyitószámában, a Minden sarkon álltam már című örökzöldben. Patakyék Tóth Árpád sorait ily módon prezentálták:

(…) És jött egy furcsa érzés,
Vad erővel elkapott.
Igen, úgy éreztem,
Kezeimmel elérhetném a Napot.

Azért volt oly különös,
Minden fénynél színesebb,
Egész nap égett bennem
Egy dal szüntelen.

Refr.: Minden sarkon álltam már,
Minden lépcsőn ültem már.
És ha elrúgtam egy követ, amerre gurult,
Arra mentem tovább.”

Szóval ezek után válik igazán érdekessé a kérdés: vajon ki írta (át) az Edda dalszövegeit? Mindenesetre akár Slamó, akár Pataky, inkább büszkének kellett volna lenniük, hogy egy klasszikus költő kevésbé ismert verséből „kölcsönöznek” pár sort, mint hogy igyekeznek mélyen elhallgatni az egészet. Így vagy úgy, maga a nóta azért zseniális.