Könyvfesztivál 2010
Kellemesen zsúfolt hétvégét tudhatunk magunk mögött, a két nap kétszer tettük meg az Orosháza-Budapest távolságot oda-vissza, csak azért, hogy – a játék révén – aktív résztvevői lehessünk a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak.
Szombaton 12:30-tól neves vendégekkel vártuk az érdeklődőket a Szabó Magda terembe. Addigra már mi is bejártuk a fesztivál területét, és megállapíthattuk: a Millenáris, napsütésben, áprilisban mesésen gyönyörű. Közben élő, egyenes adásban adtunk interjút a Kossuth Rádiónak (itt meg is hallgathatod), kézbe vettünk egy csomó könyvet, ittunk szörpöt a Jaffa Kiadó standján (egyúttal megköszöntük a támogatásukat), megcsodáltuk az űrkorszaki mosdót, és láttunk híres embereket (keresd a fotókon). A piknik hangulat sokakat marasztalt a pázsiton, szerencsére nem csak a vendégeink álltak ellen a tavasz csábításának,, de közönsége is volt a beszélgetésüknek. Egy hiányzó azért akadt, Grecsó Krisztián kissé megkésve robogott a terembe, miután egy másik, kicsit elhúzódó rendezvényen is vendég volt (a népszerűség átka…).
Szóval a beszélgetés klassz volt, humoros, tartalmas, mi tagadás, büszkék voltunk arra, hogy ilyen támogatói vannak a játéknak, mint – mások mellett – ez az öt ember. Szó volt nem csak a játékról, de úgy általában a könyvekről, az olvasásról is, öt hasonló, de azért sok mindenben különböző nézőpontból. Ránki Júlia, Grecsó Krisztián, Horváth Attila, Karinthy Márton, Kiss Ottó, köszönjük!
A rendezvény egyetlen negatívuma a hangosítás volt, ami minősíthetetlenül gyengére sikeredett, nem is hiszem el, hogy a szervezők tavaly egyetlen panaszlevelet sem kaptak ez ügyben. A Szabó Magda terem történetesen ugyanis nyitott tetejű, az emeleten pedig éppen egy másik rendezvény zajlott, dupla hangerővel. Így mindent túl kellett kiabálni, és piszkosul kellett figyelni arra, hogy aki beszél, az is a mikrofonba tegye. Hát, egy levelet idén biztos fognak kapni.
A rendezvény után Horváth Attilával (csak hogy tiszta legyen: a Piramis-, a Korál- és a Charlie-dalok zseniális szövegírójáról beszélünk…) még elvonultunk az egyik asztalhoz a parkban, mert Attila ajándékokkal érkezett. Kaptunk két könyvet elvesztésre, valamint a 4 cd-s életműválogatásából is hozott két példánnyal (egyet a játéknak, egyet pedig a könyvtárunknak). Előbbit hamarosan majd megnyerhetitek (persze meghallgatás után elveszítésre), csak még ki kell gondolnunk a módját.
Vasárnap gyermekprogrammal készültünk, de itt már kiütközött kicsit rutintalanságunk. Szóval két jó tanács: ha jövőre gyermekprogramot szerveztek a könyvfesztiválra, akkor
a, törekedjetek arra, hogy abban az épületben kapjatok termet, ahol a többi gyermekprogram is van, továbbá
b, lehetőleg ne ugyanakkor kezdődjön a ti programotok is, mint Bartos Erikáé…
Mindenesetre az eszperente nyelven megfogalmazott mesetotóval és a játék szórólapjával sikerült becsábítani gyerekeket és nagyobbakat, akik választhattak a könyvillusztrációk készítése és a mesehallgatás között. Fülöp Béla bácsi nem csak mesélt, de mesélt a meséről is, közben pedig két másik orosházi, Tóth Nóri és Mester Kata (mindketten illusztrátorok) segítettek a gyerekeknek különféle rajzok elkészítésében. Hála és köszönet a gyerekeknek, valamint a Moly végtelenül kedves háromtagú stábjának, akik végighallgatták az egyébként nem kimondottan az ő korosztályukat megcélzó beszélgetést (mondjuk van igazság a Földön: a három fődíjból kettőt molyos nyert, úgy, hogy még csak nem is irányítottuk a sorsolást).
A két nap során természetesen elveszítettünk egy csomó könyvet is, melyekre már érkezett néhány visszajelzés (aktuális kedvencünk egy tegnap esti hozzászólás a Nándi és Karesz a tengeren című könyvhöz: „A Millenáris játszóterén találta meg két éves fiam. Most azzal alszik”).
További fotókért a könyvfesztiválról klikkelj ide, vagy ide.
Adnék én is könyvet nektek elvesztésre (máshogy úgysem terjed…). Mi a módja? :)