Mi, Orosháziak V.
Ahhoz képest, hogy a Facebook-on hatan jelezték, hogy részt vesznek az eseményen, maga a főszervező, Koszorús Oszkár pedig 40-50 vendégre számított, nem is meglepő, hogy közvetlenül a Mi, Orosháziak V. kötetének tegnap esti bemutatója előtt még rendkívül elszántan kutattuk fel a könyvtár összes ülőalkalmatosságát, hogy mindenki le tudjon ülni, aki eljött a rendezvényre. Persze mi előzetesen szinte mindig alábecsüljük a közönség várható létszámát, de most Oszkár is meglepődhetett, hiszen legalább kétszer annyian eljöttek, mint amire számított. De tényleg ez legyen a legnagyobb baj.
A könyvbemutatót a házigazda Koszorús Oszkár nyitotta meg, aki örömmel konstatálta, hogy nagyon sokan jöttek vidékről, egyebek mellett Szentendréről vagy Kecskemétről is. Magát a könyvet Németh Béla polgármester mutatta be, és nem volt könnyű helyzetben, hiszen magával a könyvvel csak az azt megelőző percekben találkozott először – tudniillik a nyomdából kb. egy órával a bemutató kezdete előtt érkezett meg az első adag könyv. A polgármester végül úgy döntött, inkább a sorozat szerkesztőjéhez, a tavaly elhunyt dr. Kiss A. Sándorhoz kötődő személyes emlékeit osztja meg a hallgatósággal, ezáltal is méltó emléket állítva annak a Sanyi bácsinak, aki nélkül elképzelhetetlen lett volna az ezt megelőző négy kötet összeállítása.
Ezt követően ismét Koszorús Oszkár vette át a szót, aki röviden egyenként is bemutatta a kötetben szereplő személyeket és családokat. A könyvbemutatón megszólalt Kiss A. Sándor lánya, Lovrityné Kiss Beáta, aki édesapja Orosházához fűződő viszonyáról mesélt, a program végén pedig Fésűné Bálint Gizella, az orosházi Eötvös József Tagintézmény pedagógusa és egykori tanítványa, Szántai Márk beszélt arról, hogyan, és kiktől kértek hosszabb interjúkat, melyek szintén napvilágot láttak a most bemutatott kötetben. A könyvbemutatón gitáron közreműködött Gavallér Ákos, a Székács József Evangélikus Gimnázium tanulója.
A rendezvényen készült fotók itt tekinthetők meg.
Vélemény, hozzászólás?