Javrik könyve
Az élet írja a legjobb sztorikat, na ugye. Mert így van ez a játékunkkal is, a Veszíts el egy könyvet!-tel. Kiss Ottó regényének különös útjára gondolok most.
A Javrik könyve volt az első olyan dedikált könyv, amit megkaptunk, hogy majd elveszíthessük. Kiss Ottó már akkor bizalmat szavazott az egész ötletnek, amikor még sejteni sem lehetett, hogy mi lesz az egészből, felajánlott két könyvet, vállalta a postaköltséget, írtó jó fej volt, de nem csak ezért szoktam a regényt és íróját méltatni: a Javrik egy remek könyv, azért.
A regényt a játék másnapján veszítettük el Kecskeméten. Mivel két hétig semmi hír nem érkezett a könyvről, lassan „elkönyveltük”, mint egy ténylegesen elveszett kötetet. Mígnem április 10-én a következő bejegyzés érkezett a könyv topikjába:
„2008. március 26-án találtam meg Kecskeméten Kiss Ottó Javrik könyve című könyvét. Mivel Párizsba utaztam, így magammal vittem. Útközben olvastam, majd ott felejtettem a Diadalív múzeumtermében. Kíváncsian várom a könyv útját.
Nagyon jó ötletnek tartom ezt a kezdeményezést, remélem nem tartja meg senki a könyvet, hanem valahol “elveszíti”…. Sarkifény”
Igazán optimista embernek kellett ahhoz lenni, hogy valaki bízzon benne: hallunk még a könyvről. Mert hát Párizsban mennyi esélye van egy magyar könyvnek a megtalálásra? Az ezt követő két hónap igazolta is a kishitűséget: semmi hír nem érkezett a Javrikról. Eddig. Merthogy ma hajnalban újabb bejegyzést regisztrálhattunk, a következő sorokkal:
„Aprilis vegen Parisban talaltam egy elhagyott konyvet. (Javrik Konyve)
Eurpoai latogatasom utan most visszatrve Australiaba itt egy Magyar club termeben hagytam a konyvet es remelem, hogy a kovetkezo megtalalonak is annyi elmenyt hoz mint nekem.
16/06/2008 FK1”
Ez hihetetlen. És vajon folyt. köv.?
Ez még egy kívülállót is jó érzéssel tölt el, hát még titeket!
És újra bebizonyosodott, hogy a magyarok mindenhol ott vannak! :-)