“A hűség tulajdonság, a hála tanítható” – Szabó Magda

Az írónőről, műveiről beszélgettek a nyugdíjas pedagógusok Justh Zsigmond olvasókörének tagjai a nyári szünet utáni első találkozásukkor.

A sok velős, bölcs Szabó Magda gondolat közül miért ezt a kettőt emeltük ki? Mert talán meghatározónak érezhetjük az írónő egész életútjára, műveire. Hűség hazájához, imádott városához, Debrecenhez, hűség és hála, végtelen szeretet szüleihez, családjához. Ragaszkodása a múlthoz, a klasszikus értékekhez, soha meg nem tagadott, a legnehezebb időkben is megőrzött református hitéhez.

Szabó Magda sokoldalú alkotó – pályáját versekkel kezdte, (első kötete 1947-ben jelent meg – Bárány címmel), de írt verses képeskönyvet (Marikáék háza), meseregényt (pl. Sziget-kék), ifjúsági regényt (pl. Születésnap), drámája a Kiálts város! máig a színházak műsorán, de jelent meg műfordításkötete, esszék, tanulmányok kötete is. Legismertebbek és legkedveltebbek talán mégis regényei – 1958-ban, közel tíz éves hallgatás után jelent meg a Freskó, majd sorra a nagy művek – a teljesség igénye nélkül: Disznótor, Abigél, Ókút, A szemlélők, Régimódi történet, Az ajtó, Für Elise.

Szabó Magda életútjának áttekintése után a tagok osztották meg olvasmányélményeiket. Hallgattunk a Disznótor c. regényről, regényből, összehasonlíthattuk, mennyire szöveghű vagy hangulatában hiteles egy-egy regény filmes megjelenítése pl. a Régimódi történet vagy Az ajtó című filmben. Ez utóbbiból több részletet is megnéztünk.

A Für Elise az írónő gyermekkorának varázslatos világát idézi, míg A szemlélők c. regénye a magyarnak lenni gondolatkört járja körbe és fogalmaz meg egy vallomást is: “tudom, ide tartozom, csak erre az egyetlen pontjára a világnak, hogy magyar vagyok, hogy sose szeretnék, szerettem volna más lenni.”.

Szabó Magda máig az egyik legolvasottabb, legnépszerűbb – és mint a fenti idézet aktualitásából is kiderül – ma is aktuális, a ma problémáihoz is szólni tudó alkotó.

Örömmel értesültünk róla, hogy Wacha Imre, az MTA Nyelvtudományi Intézetének ny. munkatársa, az anyanyelvápoló mozgalom egyik példamutató, vezető egyénisége, a Kazinczy-versenyek 50 éves történetének egyetlen olyan zsűritagja, aki 50 éve részt vesz ebben a munkában – augusztus 20-án a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült.

A szeptemberi olvasókörben közreműködtek: Bozó Klára, Dávidné Tóth Márta, Pap Rózsa, Vetésiné Petrányi Erzsébet. A következő összejövetel október 14-én lesz.

További fotók az olvasókör szeptember 9-i találkozójáról ide kattintva tekinthetők meg!

ajto

Az ajtó. Fotó:Bozó Klára.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük