Justh Zsigmond Városi Könyvtár, Orosháza

Az asztali gépek alkonya

Az asztali számítógépek haláláról olvasható egy írás a gizmodo.com oldalán. Amerikai felmérések eredményére hivatkozik a cikk, amikor azt írja, tavaly 23%-kal esett a desktopok értékesítése, míg a teljes számítógép-ágazatban az eladott termékek 80%-a notebook volt. Hazai adatokat nem ismerek, de – ha most talán még nincs is így – nem lenne meglepő, ha ez  a trend rövidesen nálunk is megjelenne. Elvégre a notebook kisebb, halkabb, mobil, alapból ott a wifi, ráadásul – mint arra az imént utaltam – még trendi is.

(Amiért ez mégsem ennyire egyértelmű, az talán az ár/érték arány. Az említett cikkből ollóztam a mellékelt táblázatot, mely azt hivatott ábrázolni, egy adott összegből milyen notebookra és asztali gépre futja. Nem kell szakembernek lenni, hogy lássuk: csak a teljesítményt nézve mennyivel jobban járunk egy asztali géppel.)

Itt és most nem is fogok tanácsot adni a desktop vagy notebook kérdésben, ellenben indítunk egy szavazást. Te mit használsz, asztali gépet, vagy notebook-ot? Klikkelj a jobb szélen!

És ha már szóba került, szívesen ajánlom Stephen Abram írását is, melynek apropója a fenti felmérés. Ő könyvtári nézőpontból vizsgálja az eredményeket, és érdekes kérdéseket is felvet. Egyrészt megállapítja, hogy a könyvtárak jobban szeretik az asztali gépeket. Mi tagadás, ezzel mi is így vagyunk, bár ha nyertünk volna a TIOP pályázatán, csinos kis notebook-oknak is örvendhettünk volna használóinkkal együtt (pályázat újra van, szóval ne adjuk fel a reményt).

Az igazi kérdés, – írja Stephen Abram – hogy mennyire laptop-barát egy könyvtári környezet. Tényleg jó kérdés, hiszen egyre gyakoribb jelenség nálunk is a notebook-kal érkező olvasó. Vannak-e asztalok, ahol leülhet, van-e konnektor, amit használhat, és persze van-e wifi? Ezekre a kérdésekre némi jóindulattal már most igennel válaszolhatunk, de a melldöngetést mellőzzük inkább. Hiszen a „használható-e a könyvtári nyomtató közvetlenül?” kérdés már akkor komolytalanná válik, amikor rádöbbenünk, hogy gyakran könyvtári gépről sem használható, vagy ha éppen igen, akkor is többnyire ékezetes betűk nélkül jönnek a lapok.

És akkor még nem említettem a „hogyan jelenik meg a weboldalunk, OPAC-unk egy notebook-on?” kérdést, ami persze jogos, ám nálunk nagyságrendileg olyan, mintha azon aggódnánk, hogy a munkaruhaként használt Gucci öltönyöm illik-e a könyvtár új Porsche Panamera-jához. A mi honlapunk – a kétéves (!) híreivel a főoldalon, és a már rég nem aktuális használati díjakkal – egy asztali gépen is inkább csak árt, mint használ.

Ez persze független a kijelzőtől, én meg nagyon messze elkalandoztam…