Másodszor olvastam ki a Zabhegyezőt, de nem ez az érdekes, mivel nagyon jó, nem vicc, hanem mert fura, hogy annak idején nem tűnt fel, a könyvet 1951-ben írta Salinger. Ha azt kérded, és akkor mi van, akkor te még nem olvastad. Egyszerűen képtelenség, hogy ilyen halál laza, eszméletlen jó stílusban írhatott valaki több mint ötven […]
Elolvasom az egész cikket! Zabhegyező, meg mindenAmikor először hallottam A parfümről, Patrick Süskind regényéről, azt hittem, ugyanaz lesz, mint az Amerikai psycho, csak kétszázötven évvel korábbról. Ez már önmagában felkeltette érdeklődésem, noha Ellis könyvét sokkal inkább (sőt, csak) a stílus miatt szerettem, a tartalom akkor elborzasztott, mára meg szerencsére elfeledtem a részleteket. Aztán kiderült, hogy A parfüm tök más. Itt is […]
Elolvasom az egész cikket! ParfümBUÉK kedves olvasónk, olvassatok sokat 2007-ben is! Ami engem illet, szeretném tavalyi utolsó olvasmányélményem is megosztani veletek, és ez meglehetősen jellemző is volt a 2006-os év általam elolvasott regényeire: Michael Ende – Momo. Igen, megint egy mese – és súlyosbítja a helyzetet, hogy pár éven belül már másodszor olvastam el – úgyhogy jöhet a magyarázkodás. […]
Elolvasom az egész cikket! BUÉK és MomoTegnap este kiolvastam Az alkimistát. Amióta van ez a blog, mindig igyekszem megosztani veletek friss olvasmányélményeim, mintegy ajánlásképp, de ez most nem nagyon megy. Őszintén szólva ez a könyv nekem túlságosan filozofikus volt. Egyszerűbben: unalmas. Javára lehet írni, hogy van pár pazar példamese benne, plusz jó néhány olyan gondolat, amit eltehetünk szűkösebb napokra, amikor idézni […]
Elolvasom az egész cikket! Nem csak alkimista