Van az úgy, hogy olyankor kezdenék olvasni egy új könyvet, amikor nincs nyitva a könyvtár. Ilyen esetekben marad a házi gyűjtemény, többnyire már olvasott regényekkel, vagy olyanokkal, amiket talán nem véletlenül halogatok már kb. általános iskola hatodik osztálya óta. Pár hete is így jártam, és ahelyett, hogy vártam volna egy napot, inkább belekezdtem Merle Védett […]
Elolvasom az egész cikket! Védett férfiakDoktor House könyvet írt. Valójában persze az őt alakító Hugh Laurie írt könyvet, de a magyar kiadója úgy vélte, ilyen névvel még a vécépapír se kelne el a Tescóban (mindkettő brit, innen a lényeglátó párhuzam), így aztán egy ördöngős terv eredményeképp Laurie (azaz House) arcképével töltötték ki a könyv teljes borítóját. Mi több, jutott a […]
Elolvasom az egész cikket! Balek HouseElőször is a költözésről megint. Holnap még nyitva vagyunk 6-ig, és most szemérmetlenül sok könyvet kölcsönözhet mindenki, tessék hát élni az alkalommal. A zárás ideje alatt a gyermekkönyvtár lesz a mi folyóirat-olvasónk, ott lehet majd megtalálni az összes újságot. Aztán egy kérés: könyvet ne hozzatok vissza, amíg zárva vagyunk, köszönjük. Se a gyermekkönyvtárba, se ide, […]
Elolvasom az egész cikket! HP6New York-i életkép. Legyen mondjuk nyár. Emberek éppen haza (vagy munkába). A fotós fáradt, vagy csak új a gép. A színen hölgyek és urak, akik az elmúlt órákat egy könyvesboltban töltötték. Most mindjárt jön a metró. Késik, de nem baj. Legalább ráérnek kicsit. Olvasnak. A Harry Potter sorozat utolsó részét. Igen, egy könyvet. A képre […]
Elolvasom az egész cikket! Az ember olvasMásodszor olvastam ki a Zabhegyezőt, de nem ez az érdekes, mivel nagyon jó, nem vicc, hanem mert fura, hogy annak idején nem tűnt fel, a könyvet 1951-ben írta Salinger. Ha azt kérded, és akkor mi van, akkor te még nem olvastad. Egyszerűen képtelenség, hogy ilyen halál laza, eszméletlen jó stílusban írhatott valaki több mint ötven […]
Elolvasom az egész cikket! Zabhegyező, meg mindenAmikor először hallottam A parfümről, Patrick Süskind regényéről, azt hittem, ugyanaz lesz, mint az Amerikai psycho, csak kétszázötven évvel korábbról. Ez már önmagában felkeltette érdeklődésem, noha Ellis könyvét sokkal inkább (sőt, csak) a stílus miatt szerettem, a tartalom akkor elborzasztott, mára meg szerencsére elfeledtem a részleteket. Aztán kiderült, hogy A parfüm tök más. Itt is […]
Elolvasom az egész cikket! Parfüm